ÖT KONFLIKTUSKEZELÉSI STÍLUS - RÁD MELYIK JELLEMZŐ?

LELKIZÓNA BLOG
Szerző: kreatív pszichológia
2017.03.15.

...Miből lesz a konfliktus?

Konfliktus lehet két – vagy több - ember nézetei, gondolkodása, céljai között. A konfliktusnak nem feltétele, hogy az összeegyeztethetetlenség valóban fennálljon, elegendő, ha a benne szereplők ezt úgy látják.  A konfliktusban a szereplők soha nem a valóságos kép alapján döntenek a saját akcióikról: a döntés alapja mindig az az észlelés, amilyennek ők maguk látják a szituációt. Az ilyen helyzetekben a személy viselkedése két alapvető dimenzió mentén írható le: versengés  és együttműködés. A viselkedések ezen két dimenziójának felhasználásával  öt különböző stílus határolható el:

EGYÜTTMŰKÖDŐ:  Az interperszonális kapcsolatok fenntartására törekszik úgy, hogy mindkét fél megvalósíthassa céljait. Ebben az esetben a tárgyaló személy nem csak saját érdekében cselekszik, hanem a másik fél érdekében is. Felismerve a konfliktus létét, az együttműködő úgy menedzseli azt, hogy győztes-győztes helyzetet hozzon létre. Ez a kooperatív megközelítés, mely sok időt, energiát, kreativitást igényel.

KOMPROMISSZUMKERESŐ: Ez a megközelítés elfogadja, hogy a győztes-győztes pozíció, vagy az egyoldalú győzelem valamiért nem lehetséges. Olyan megoldást tűz ki célul, amely a kis nyereség-kis veszteség elvén alapul. A cél: találni egy olyan kiutat, megoldást, amely legalább részben mindkét oldalt segíti. A lényeg, hogy mindkét fél fontosabbnak ítéli a megállapodás tényét, mint az eredetileg kitűzött cél elérését.

Előnyös, ha a téma fontos, de irányító szerepet nem engedhetünk meg magunknak, fontos a kapcsolat fenntartása, vagy ideiglenes megállapodást kell tető alá hozni a komplex cél megvalósításához.

ENGEDÉKENY, ALKALMAZKODÓ: Az engedékeny hozzáállása a konfliktushoz az interperszonális kapcsolat minden áron való fenntartása és a személyes céljai viszonylagos figyelmen kívül hagyásában nyilvánul meg. Az alkalmazkodó vesztes-győztes helyzetet hoz létre, felvállalja a veszteséget, a másik felet juttatva győzelemhez.

Hatékony, ha rájövünk, hogy nincs igazunk, vagy a téma sokkal fontosabb a másik félnek, esetleg a kapcsolat stabilitását szeretnénk megőrizni. 

IRÁNYÍTÓ, VERSENGŐ: Minden eszközt bevet, hogy biztosítsa céljainak elérését, az interperszonális kapcsolatokban okozott károk figyelembe vétele nélkül. A konfliktus ebben az esetben győzelem-vereség ügyletnek tekinthető. Ez a hatalomorientált megközelítés. Hasznos, ha szükséges megvédeni magunkat, ha vészhelyzet megköveteli, vagy olyan kérdésről van szó, ami számunkra nagyon fontos és nem lehetséges kompromisszumos, vagy együttműködésen alapuló megoldás.

ELKERÜLŐ: A konfliktust minden áron elkerülendőnek tekinti. Ennek a stílusnak a központi eleme a kitérés, amely nagyfokú frusztrációt eredményez mindkét oldalon. Az elkerülés megvalósulhat: 

• viselkedéses szinten (észleli a konfliktust, tudatában van annak fontosságával, de kimenekül belőle)
• észlelési szinten (nem is veszi észre a konfliktust)
• kognitív szinten (észleli a konfliktust, de bagatellizálja, lekicsinyli)

Hatékony lehet, ha a téma nem fontos, nincs esély céljaink megvalósítására, esetleg időre van szükségünk további információgyűjtéshez...

ITT OLVASHATÓ