Szerző: YOUNGTIMER
2017.03.17.
A modell bevezetése körüli rendkívüli felhajtásnak gyors és hangos siker lett az eredménye. Persze a Ford is mindent elkövetett, hogy megfelelő módon felhívja a figyelmet legújabb üdvöskéjére. Azon túl, hogy a televízióban reklámozták az új jövevényt (például így és így), a marketing részlegnek még azt is sikerült elérnie, hogy az autó az új James Bond filmben, a Goldfingerben is szerepelhessen. Habár erre talán nem is lett volna feltétlenül szükség, mert az autó fogadtatása a gyáriak legmerészebb álmait is túlszárnyalta. Egyedül a bemutatása napján 22 ezer darab megrendelés érkezett rá! A Mustang megjelenése napjától kezdve a sportos, fiatalos autó szinonimája lett. A Ford vezetése 100 ezer darabos éves értékesítéssel számolt, ehhez képest már az első három hónapban eladták ezt a mennyiséget. További 318 ezret vettek belőle a lelkes vásárlók az azt követő 9 hónapban, így az első 12 hónapot döbbenetes, 418 ezres eladási rekorddal zárták. Utoljára a legendás T-modell iránt volt ilyen mértékű érdeklődés. Más autók egész életciklusuk alatt érnek el ekkora eladási mennyiséget. Vagy még az alatt sem.
A Ford az 1960-as évek elején piaci pozíciója erősítését tűzte ki célul. Ennek eléréséhez egy olyan modellre volt szüksége, amely képes felvenni a vásárlókért folytatott harcot nemcsak az egyre inkább magára találó hazai konkurenciával, hanem az egyre szaporodó import autókkal szemben is, és elég ütős ahhoz, hogy – megtámogatva egy versenyképes árral – minél több vevőt csábítson magához.
A tervezési részleg élén akkoriban Lee Iacocca állt, akinek karrierjét éppen a Mustang kirobbanó sikere indította be igazán a Fordnál, hiszen később meg sem állt a vezérigazgatói székig. Az olasz gyökerekkel rendelkező Iacocca egy igazi mágus volt, akitől soha nem álltak távol a merész ötletek és általában jó érzékkel nyúlt bele a dolgok menetébe. Az ő irányítása alatt kezdődtek meg egy merőben új modell fejlesztési munkálatai 1962-ben.
A projektre összeállított fejlesztőcsapatot Donald N. Frey főmérnök vezette. A tervezőgárda nem kapott szabad kezet munkájához, határozott utasításokat annál inkább. Kicsi, könnyű, egyszerű, olcsó és sportos autót kellett összehozniuk, amilyen gyorsan csak lehet. Ez a kötöttség – látva a későbbi óriási sikert – még jót is tett a munkának. Végül rekordidő alatt készült el az – időközben Mustang névre keresztelt – újdonság, mindössze 18 hónapot töltöttek a fejlesztéssel.
Ennek elérésében rendkívül sokat segített, hogy a fejlesztőgárdának nem kellett egy valóban minden porcikájában új autót megalkotnia. Az elvárt olcsóság is amellett szólt, hogy a vállalatnál már meglévő műszaki alapokból építkezzenek. A Mustangot ezért az aktuális Falcon és Fairlane alkatrészeinek (elsősorban az alváz és a hajtáslánc) felhasználásával alkották meg. Ami valóban új volt, az a pony car, azaz póni autó kategória, melyet annak ellenére is a Mustang ihletett, hogy a Chrysler konszern szűk két héttel korábban mutatta be a hasonló elvek alapján tervezett és azonos szegmensbe érkező Plymouth Barracudát...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.