2017. március 10., péntek

ORBÁN VIKTOR MÁR SEHOL SEM LESZ, AMIKOR MÉG MINDIG A KORRUPT PAKSI BŐVÍTÉS HATÁSAIT FOGJUK NYÖGNI

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: JÁMBORANDRÁS
2017.03.10.


2014 januárjában egy moszkvai tárgyaláson állapodott meg Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a paksi bővítésről. Hogy pontosan miben egyeztek meg, arról csak sejtéseink vannak, ugyanis a szerződéseket húsz évre titkosították. 20 évig nem derülhet ki, mi alapján hozta meg a kormány a döntést a magyar állam valaha volt egyik legnagyobb beruházásáról.

Hétfő délután hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság a döntését, amely szerint lezárták az utolsó, Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője által a paksi bővítés kapcsán indított kötelezetteségszegési eljárást is. Bár a bizottság megállapította, hogy a projekt csak állami támogatással lesz fenntartható, a tiltott állami támogatás tényét nem állapította meg, és az 1957-ben aláírt Euratom-szerződésre hivatkozva jóváhagyta a paksi bővítést.

A 60 évvel ezelőtt aláírt Euratom-szerződés szerint az Unió „elősegíti a beruházásokat, és – különösen a vállalkozások kezdeményezéseinek támogatásával – biztosítja a Közösségben az atomenergia alkalmazásának fejlesztéséhez szükséges alapvető létesítmények megteremtését”. Kérdés, mennyire avult el ez a pont például a teljes német atomenergia-mentesség tervezett bevezetése óta. (A német kormány a fukusimai katasztrófa után döntött úgy, hogy 2022-ig az összes német atomerőművet bezárják.)

A bizottságot nem érdekelte, hogy veszteséges lesz a projekt. A tendereztetés hiánya miatt indított kötelezettségszegési eljárásban megállapították, hogy nincs azzal probléma, hogy a Roszatom pályáztatás nélkül nyerte meg az üzletet, mivel „technikai kizárólagosság” áll fenn, tehát mivel a paksi erőművet eredetileg is az oroszok építették, rendben van, hogy ezt is ők építsék közbeszerzés nélkül.

Kételyek merülnek tehát fel az Európai Bizottság döntéseinek helyénvalóságával kapcsolatban. A fentiek mellett még azért is, mert egy feljegyzés szerint a bizottság egyik főigazgatója súgta meg Lázár Jánoséknak, mire hivatkozzanak a kötelezettségszegési eljárás során a másik főigazgatósággal szemben.

2016 májusában, még a bizottság döntése előtt az orosz kapcsolatokkal rendelkező Günther Oettinger, ma az Európai Bizottság költségvetési biztosa, akkor még a digitális ügyekért felelős biztosként Magyarországra utazott, hogy a feltételezések szerint külön egyeztessen a paksi bővítésről szóló eljárásról. A 444 cikke nyomán tavaly novemberben nagy botrány kerekedett abból, hogy kiderült, Oettinger Klaus Mangold, orosz lobbista magángépén érkezett Magyarországra. Mangold nem csak orosz lobbista, de a magyar kormány titkos tanácsadója is, nem mellesleg pedig felügyelőbizottsági tagja annak a Rothschild Bankháznak, amely cég a magyar kormány számára készített gyanúsan optimista gazdasági elemzést Paks II-ről. Oettinger volt az, aki egyébként korábban energetikai biztosként már jóváhagyta a paksi bővítés tervét.

Oettinger utazása, a furcsa bizottsági döntések és összefonódások, a pletykák arról, hogy németek illetve más nyugati országok hogyan szállnának be az építésbe: ezek erősen felvetik a korrupció gyanúját, bizonyos nyugati gazdasági érdekek az uniós, a gazdaságossági, és a magyar emberek érdekei elé helyezését
...

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.