Szerző: Herényi Károly
2017.03.11.
...1. Mi a Nemzeti Alapjövedelem célja?
Az, hogy Magyarország egyetlen polgára se haljon éhen, vagy fagyjon meg. Sem hajléktalanként, sem a fűtetlen otthonában. A Nemzeti Alapjövedelem csak a legszerényebb megélhetési feltételek biztosítására lehet hivatott.
2. Miért kapják a gazdagok is?
Azért, hogy ne kelljen nagyon drágán, nagyon rossz hatékonysággal működő szervezeteket fenntartani annak elbírálására, ki a szegény és ki a gazdag. Emlékezzünk a ’90-es évek idején munkanélküli járadékért folyamodók Mercedesekkel érkező, arany ékszerekkel feldíszített seregére. A gazdagabbaktól az adórendszeren keresztül, különös tekintettel a vagyonadó intézményére, a kifizetett összeg visszafolyhat a költségvetésbe.
3. Miből finanszírozza ezt egy ilyen szegény ország, mint Magyarország?
Szögezzük le, Magyarország nem szegény ország. Csak a polgárai szegények, ők viszont nagyon. A nagymérvű szegénység oka a társadalmi elosztórendszerek rendkívül drága, a társadalmi igazságosság elvét mellőző és rossz hatékonyságú működése. A magyar szociális elosztórendszer nem csökkenti a szegénységet, hanem évről évre bővülten újratermeli. A minden magyar polgárnak alanyi jogon havonta járó Nemzeti Alapjövedelem szükségtelenné teszi a mai, rosszul működő ellátórendszer további fenntartását és működtetését.
4. Mennyivel terhelné a központi költségvetést a Nemzeti Alapjövedelem?
Ha 10 millió magyar állampolgárral számolunk, és az újszülöttektől a halni készülőkig mindenki havi ötvenezer forint juttatást kapna, akkor az évi hatezer milliárd forintos kiadással terhelné a büdzsét. Ez a 2017. évi költségvetés bevételi főösszegének hozzávetőleg az egyharmada. Ha a hatezer milliárdból levonjuk a szociális kiadások közel négyezer milliárdját, hiszen a Nemzeti Alapjövedelem feleslegessé teszi a munkanélküli járadéktól kezdve a családi pótlékon, a Gyeden, a lakhatási, oktatási támogatáson át a kiegészítő özvegyi juttatások kifizetését, akkor már csak kétezer milliárd hiányzik. További megtakarítás várható az elosztó, kormányzati és önkormányzati, valamint egyéb vonatkozó szervek működési költségein, hiszen ezekre nem lesz szükség.
5. Mi a Nemzeti Alapjövedelem várható társadalmi haszna?
A méltó emberi élet és létezés feltételeinek a megteremtése. A létbizonytalanság, a holnaptól való rettegés megszüntetése. A demokrácia szempontjából a legfontosabb, a mellérendelt viszonyrendszer alapjainak megteremtése. A segélyekért való folyamodás megalázó, lélekromboló helyzeteinek kizárása. A magasabb jövedelem és a túlmunka visszaszorulása miatt megnövekedett szabadidő az életminőség javulásának lehetőségét hordozza magában.
6. Mi a Nemzeti Alapjövedelem várható gazdasági haszna?
A fizetőképes kereslet jelentős bővülése a belföldi piacon. A keresletnövekedés miatt a hazai gyártó és szolgáltató ipar kapacitásainak bővülése. A termelés és fogyasztásnövekedés miatti adóbevétel növekedés, különös tekintettel a forgalmi típusú adóbevételek növekedésére. A jövedelem növekedés miatt a hat és négyórás részmunkaidős foglalkoztatás megsokszorozódása, ezzel a foglalkoztatottság növekedése. Várható új ipar- és szolgáltatási ágak megjelenése a részmunkaidő következtében megnövekedett szabadidő értelmes eltöltésének kiszolgálása érdekében.
Természetesen mint minden új, eddig ismeretlen megoldásnak, az alapjövedelemnek is nagy a társadalmi elutasítottsága. Az elmúlt négy évben, amióta közbeszéd tárgya lett, a leggyakrabban efféle ellenérvekkel találkoztam: „Aki nem dolgozik, ne is egyék!”- sommás keresztényi gondolat. Ki fog dolgozni, ha ingyen pénzt kap? A cigányok is kapnak? Na ne!
Ezek a felvetések a társadalmi tőke, a társadalmi szolidaritás és a társadalmi bizalom aggasztóan, szinte kórosan alacsony szintjét mutatják. A társadalmi tőke deficitje kizárja a sikeres országokhoz való felzárkózásunk lehetőségét. A társadalmi tőke ilyen szintjén a gazdagság csak matériákban fejeződik ki, a „mindenki annyit ér, amennyije van” mondatban megfogalmazva. Pedig a felemelkedés záloga és alapja az immateriális tőkék, a bizalom, a szolidaritás társadalmi megléte...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.