NÉPLÉLEK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Digger
2017.03.09.

Ez a poszt egy érdekes témáról fog szólni. Az a bajom, hogy nem tudom, minek nevezzem, amiről írni fogok. Először a nemzettudat szóra gondoltam, de ezt sok ember félreértelmezi, és elviszi politikai vonalra. A néplélek sem igazán jó szó, de közelít legalább. 

Arról akarok írni, hogy az általam megismert nemzetek fiainak milyen a gondolkodásmódja, a hazájukhoz való viszonya, és hogy ez mennyiben különbözik tőlünk, magyaroktól.

Az Ír-szindróma

Először az általam csak „Ír-szindrómának” nevezett jelenségről írnék. Állítólag hatvanmillió ír él a világban, de ebből csak 4,6 millió az anyaországban. A többi büszkén vallja írnek magát és büszkén őrzi ír identitását.

Jaaa, hogy hazaköltözni... Na azt nem. TÁVOLRÓL imádják, szeretik Írországot, de haza nem mennének, ha ütnék őket se. Sokáig dolgoztam együtt Garry-vel, aki jó írnek megfelelően mélységesen utálta az angolokat, de ő 30 éve Londonban él.

Megszületett az unokája és a gratuláció után megkérdeztem, mi a neve. Elborult az arca és szomorúan mondott valami nevet, majd hozzátette, nem ír név. Itt él 30 éve, a lánya itt született, a veje angol, és sérelmezi, hogy a gyereknek nem ír neve van.

Angliában van a világ egyik legnagyobb munkagép-gyártó vállalata, a JCB. Mégis meglepően kevés JCB-markoló van az építkezéseken. Én az öt év alatt talán hárommal dolgoztam. Nem értettem, hogy miért, aztán megtudtam, hogy a nagy építőipari cégek 90%-a ír cég. Aha. Cserébe a fővállalkozó cégek angolok és ott tesznek keresztbe az alvállalkozó íreknek, ahol tudnak.

Egyébként én a munkaterületen nem tudtam különbséget tenni ír és angol között. Az angol hozzáállás is érdekes. Ha felmerül egy probléma, amit a tervtől eltérően könnyebben meg lehet oldani, akkor is az van, hogy szuronyt szegezz és előre, ahogy le van írva, tűzön-vízen keresztül.

A közhiedelemmel ellentétben az építőiparban keményen dolgozó angolokkal és írekkel találkoztam. Azt is az előnyükre kell írnom, hogy minden hibán hamar túllépnek és sohasem hivatkoznak elmúlt dolgokra.

Óriási különbség ez a magyar mentalitással szemben. A magyar beskatulyáz, az angol bizalmat ad. Mondok egy példát. Ha Magyarországon például gyilkossággal vádolnak valakit, az a közösség, aki ismeri, akkor is gyilkosnak bélyegzi haláláig, ha felmentik és kiderül, köze sem volt bűncselekményhez. 

Az angol az ugyanúgy tekint rá, mint bármelyik másik ártatlan emberre. Felmentették, akkor ártatlan. Ennyi. ..

ITT OLVASHATÓ