MIÉRT ÉS MEDDIG LAPÍT MÉG A DEMOKRATIKUS ELLENZÉK?

GÉPNARANCS
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Gusztos István
2017.03.29.

Amit a Fidesz és a kormány őrjöngő migráncsozásával és sorosozásával művel, a két világháború közti idők gyűlölködő, antiszemita hecckampányainak atmoszféráját teremtette újra. Nézzünk bele a kormánypárti orgánumokba és kommentekbe: a hatalom söpredék-mentalitásúvá alázta híveit, vazallusait.Hol késik a botrányos állapotokkal adekvát demokratikus válasz?!

A migráncsozással nem fordul elvi alapon szembe a „demokratikus ellenzék”: okkal tart attól, hogy az emberséges magatartás követelése manapság kevésbé népszerű, mint a Fidesz terjesztette vademberi mentalitás. Pedig ki kellene állni a menekültekkel való emberséges bánásmódért, és a nálunk letelepedni hajlandó menekültek befogadásáért…

A sorosozással, brüsszelezéssel sem fordul igazából szembe, legalábbis nem az elvárható és szükséges keménységgel – híján vagyunk a kormányszintre emelt zsidózás tényét egyértelműen kimondó és elutasító politikai állásfoglalásoknak is.

Hogy mi az, amit a hatalom – hosszú-hosszú ideje már! – művel, az médiabirodalmából és a mocskos kormánypárti kommentek tömegéből pontosan megítélhető. A magyar társadalom félelmetesen szakszerű és elkeserítően eredményes lezüllesztése folyik.

Amikor gazemberek tesznek szert népszerűségre, hatalomra, akkor nem könnyű dolog velük és hecckampányaikkal nyíltan szembefordulni – egyáltalán: kockázatos pusztán az is, ha az ember nem aljasodik gazemberré… Ha csak lelkesedni rest…

Ám ha a „demokratikus ellenzék” a társadalom, a közélet légkörét meghatározó alapkérdésekben elsumákolja a nyílt szembefordulást, megspórolja az elvi bírálatot, a nyíltan vállalt harcot az embertelen uralommal szemben, elveszíti demokratikus jellegét, elveszíti létének értelmét – és idővel elveszíti létét is.

Mire volna szükség?

ITT OLVASHATÓ