MI MINDEN JÖNNE KI A PUSKÁS-STADION ÁRÁBÓL?

INDEX.HU
Szerző: MT
2017.03.10.

Ha populisták akarnánk lenni, és nem értékelnénk a nemzeti látványsport pénzben nem kifejezhető, a nemzeti összetartozás erősítése szempontjából felbecsülhetetlen értékét, akkor akár arra a következtetésre is juthatunk, hogy pazarlás 200 milliárdot elkölteni egy stadionra, és máshol akár jobb helye lenne ennek a pénznek. Például az egészségügyben vagy az oktatásban.

A kormány 200 milliárd forintot szán az új Puskás Ferenc Stadionra, amely bár messze nem egy olimpiai szintű összeg, azért még mindig rengeteg pénz. Persze az elitsport-infrastruktúra drága dolog, ezt már megtanulhatta Magyarország, ha máshol nem, a költségek terén teljesen elúszott Dagály példáján.

Ennek kapcsán pedig jogosan merülhet fel az emberben, hogy biztosan a legjobb helyre megy-e ez a tervezett, tervezéssel és bontással együtt nagyjából 200 milliárd forint. És egyébként mi mást lehetne csinálni belőle, ha nem éppen nemzeti stadionra vágynánk.
Hogy mennyi pénzről is van szó, azt talán érzékelteti, ha kiragadunk a 2017-es költségvetésből néhány tételt, amely nagyságrendileg hasonló értékű. Így például

• a helyi önkormányzatok valamivel kevesebbet kapnak működésük általános támogatására az államtól, mint a Puskás-stadion ára (155 milliárd), de köznevelésre is nagyjából annyi jut nekik, mint a stadionra szánt összeg (186 milliárd);
• az ágazati életpályamodellekre és bérintézkedésekre 180 milliárdot költ az állam;
• a rendőrség teljes személyi juttatási kerete 206 milliárd;
• vidékfejlesztésre 203 milliárd jut idén;
• míg a gyógyító-megelőző ellátás intézeteinek teljes bérköltsége 226 milliárd.

Persze egy stadion egyszeri beruházási költségét nem feltétlenül illik összehasonlítani az államháztartás folyó kiadásaival. Még akkor sem, ha afelől nem lehet kétség, hogy a Puskás-stadion felhúzása után az üzemeltetés további vaskos veszteségeket fog termelni az államnak, tehát ez valójában nem is egy egyszeri mínusz lesz.

Viszont ha elfogadjuk azt az érvet, hogy a közszolgáltatások színvonalának javítása az egész nemzetgazdaság teljesítményét javítja (a jobb oktatás magasabb hozzáadott értéket, a jobb egészségügy jobb teljesítményű munkavállalókat eredményez), akkor talán mégsem végtelen populizmus így hozzáállni a kérdéshez:

ITT OLVASHATÓ