MI AZ A SZOCIÁLDEMOKRÁCIA? - KRITIKAI ALAPOZÓ

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Kapelner Zsolt
2017.03.04.

A baloldali irányzatok között nem könnyű kiigazodni, azok, mint a mező vadvirágai ezer színben tenyésznek, és az ember nem mindig tudja eldönteni, hogy ő voltaképpen zöldpárti vagy ökoszocialista, baloldali libertárius vagy anarchista, esetleg csak másnapos. Persze nem kell mindenre címkét ragasztani, és kétségtelenül jobb dolgunk is lehetne, mint hogy megpróbáljuk besorolni magunkat és egymást a különféle baloldali dobozokba.

Ugyanakkor nem árt értenünk, hogy ezek a címkék pontosan mit jelentenek, mert így egyrészt a saját nézeteinket is tisztábban láthatjuk, másrészt rájöhetünk, hogy bizonyos irányzatok, amelyek korábban szimpatikusnak tűntek, valójában egyáltalán nem azt képviselik, amit hittünk, vagy ellenkezőleg, korábban ellenszenves nézetrendszerek egy csapásra szimpatikussá válhatnak. Ennek szellemében kezdjük boncolgatni az egyik legnépszerűbb baloldali irányzatot, a szociáldemokráciát.

Európa tele van szociáldemokrata pártokkal, ott van a német SPD, a svéd SAP, a cseh ČSSD, és még ezer más. Az Európai Parlament második legnagyobb frakciója az európai szociáldemokrata pártok képviselőit fogja össze. Ezek a pártok és politikusaik azonban viszonylag keveset árulnak el a szociáldemokrácia mibenlétéről. Egyrészt egy párt akárminek nevezheti magát, Bohuslav Sobotkának nem kellett vizsgát tennie a szociáldemokrácia alapelveiből mielőtt a ČSSD elnöke lett. Másrészt manapság a szociáldemokrácia egyre kevésbé rendelkezik markáns eszmei körvonalakkal, egyre kevésbé nyilvánvaló, mit jelent és miért jó szociáldemokratának lenni (ha jó egyáltalán). Hogy megértsük, miért, a szociáldemokrácia történetére kell egy pillantást vetnünk.

Szocdemek a 19. század óta léteznek, a fenti pártokat sorrendben 1875-ben, 1889-ben és 1878-ban alapították. A modern szociáldemokrácia létrejöttét viszont a német politikus és gondolkodó, Eduard Bernstein nevéhez szokták kötni. Bernstein szerint a korabeli szocialisták (marxisták) tévednek, amikor azt mondják, a kizsákmányolásmentes, igazságos társadalom létrehozásához forradalmi úton meg kell ragadni az államhatalmat, és radikálisan át kell szervezni a társadalmat.

Az igazságos társadalom (a szocializmus) Bernstein szerint nem hoz létre radikálisan új társadalmi kötelékeket, pusztán erős szervezeteken és demokratikus intézményeken keresztül megrendszabályozza és megszelídíti a kapitalizmust és kiteljesíti a liberalizmus eszméit – az egyéni szabadságot és emberek közti egyenlőséget. A Bernstein-féle szocializmus – ahogy az 1899-es A szocializmus feltételeiben írja – ebben az értelemben nem más, mint egyfajta feltuningolt liberalizmus...

ITT OLVASHATÓ