Szerző: k.monitor
2017.03.21.
...A Magyarországon 2006 és 2010 között érvényben levő lobbitörvény például előre mutatónak számított abból a szempontól, hogy a lobbisták regisztrációját és a lobbitevékenység nyilvántartását is szabályozta, mégis betarthatatlannak bizonyult és – az államigazgatási, az üzleti és az antikorrupciós szektor kivételesen egyhangú véleménye szerint – nem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket . Épp ezért nem is követte különösebb zokszó, amikor 2010-ben a Fidesz-kormány hatályon kívül helyezte a törvényt.
Sokkal komolyabb probléma, hogy az így keletkezett űrt a kormánypártok nem töltötték ki, a nagyobb üzleti szereplőkkel kötött stratégiai megállapodások ugyanis aligha alkalmasak arra, hogy kiszűrjék a káros befolyásolási kísérleteket, sőt! Sajnos ez hatványozottan igaz a 2013-ban életbe lépett, az érdekérvényesítők fogadásának rendjét szabályozó kormányrendeletre, amely olyannyira nem sikerült ambiciózusra, hogy mintegy 6(!) mondatban le is tudja a komplett lobbiszabályozást, és mindössze azt a nem túl nehezen megkerülhető szabályt tartalmazza, hogy az államigazgatási szervek dolgozói csak felettesük tájékoztatása mellett találkozhatnak lobbistákkal.
Már 2014-ben megírtuk, hogy az ilyen tapasztalatokból okulva különösen fontos lenne nálunk, hogy a szankciók ne csak a lobbistákra, hanem a mögöttük álló gazdasági és civil szereplőkre, illetve a közigazgatási szervekre is kiterjedjenek. Elengedhetetlen volna az érdekérvényesítők adatbázisának újbóli bevezetése, és a beszámolási kötelezettség megteremtése – de úgy, hogy ez ne teremtsen túlzott adminisztrációs terheket. A jogalkotás átláthatóságát segíthetné, ha elérhető és nyilvános lenne egy komolyan vehető jogalkotási terv, amely a jogszabály alkotásokhoz érdemi konzultációs időt és teret is rendel. Nehéz ilyet elképzelni, amikor a jogszabálytervezetek jelentős része nem a minisztériumokban, az érintettekkel folytatott szabályozott egyeztetések során készül, hanem kormánypárti képviselők fiókjából kerül elő, és egyéni vagy pártérdekeket szolgáló ad-hoc szabályokat teremt.
A kormánynak minden lehetősége megvolt az elmúlt 7 évben, hogy jól működő lobbiszabályozást alkosson, de ez valójában nem érdeke, hiszen akkor átláthatóbban, számonkérhetőbben kellene működnie. A civil befolyásolás mantrája nem más, mint gumicsont, ami azt szolgálja, hogy a kormány munkáját ellenőrző szervezeteket lejárassa. A cél: ne maradjon senki, aki például az itt leírtakat egyáltalán felveti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.