Szerző: Szelestey Lajos
2017.03.20.
DIE ZEIT
Az újság úgy mutatja be a 444.hu-t, hogy az 4 éve bírálja a kormányt és sikeres. Vicceket gyárt Orbán Viktorról, egyben leleplezi a korrupciót és a kábítószermaffiát. Miközben a Riporterek Határok Nélkül rangsorában Magyarország a sajtószabadságot tekintve visszacsúszott a 67. helyre, Malawi és Bosznia közé. A jelentés kiemeli, hogy Orbán Viktor ellenőrzése alá vonta a médiát, a legtöbb orgánumot cenzúrázzák, illetve a szerkesztőség az öncenzúrát választotta. A nagy hirdetők bojkottálják az ellenzéki sajtót, így a 444-et is. Ám az népszerű, főleg a fiatalok körében. Naponta 300 ezer látogatójuk van, akik méltányolják a humort és az iróniát.
A lényeg a sok tényfeltáró anyag a kormány, a gazdaság és a jól szervezett bűnözés összefonódásáról. A munkatársak mégsem félnek attól, hogy Orbán Trump példáját követi és háborút indít a média ellen, annál is kevésbé, mivel a legtöbb újság, rádió, tévé, online-termék a hivatalos álláspontot szajkózza. Az állami tévé pl. leginkább a migránsokkal foglalkozik, noha azok nem jönnek. Rengeteg időt tart fenn azután Orbán és a miniszterek beszédeinek, azok kedvenc témája Merkel és az ő muzulmánjai. A baráti sajtóban nagyjából ugyanez a kép. Kritikus jelentéseket, vagy hogy rákérdeznének bizonyos döntésekre az illetékeseknél, a legtöbbször reménytelen tőlük várni. A 444.hu újságíróit viszont jó 4 hónapja kitiltották a Parlamentből, mert kérdezni merészeltek, éspedig ott, ahol nem szabad. De hát más úton-módon hiába próbálkoztak.
Die Presse
1. A német Alkotmánybíróság elnöke aggasztónak tartja a Magyarországon, Lengyelországban és Törökországban zajló folyamatokat. Voßkuhle a magyarok és a lengyelek kapcsán úgy gondolja, erősen kérdéses, hogy mennyire független még e két államban az Alkotmánybíróság. Kifejtette, hogy a Velencei Bizottság teljesen egyértelmű ez ügyben. A szakember egyúttal felveti, hogy pl. a lengyelek esetében túl nehézkes a 7-es paragrafus alkalmazása, tehát hogy felfüggesszék a szavazati jogot. Épp ezért nem kellene-e más jogi lehetőségeket teremteni az adott helyzet megvitatására és szükség esetén szankciók alkalmazására. Annál is inkább, mivel a közös értékek nélkül Európának nincs jövője. Pl. az ellenzéket nem lehet megfosztani attól az esélytől, hogy idővel hatalomra kerüljön. Ehhez olyan jogok kellenek, mint a vélemény-, a gyülekezési és sajtószabadság. Továbbá egy sor intézmény és mechanizmus, amely szavatolja a nyílt politikai folyamatokat. De azt is látni kell, tette hozzá a német Alkotmánybíróság első embere, hogy a globalizált versenyben csakis az egységes és erős Európa képes megvédeni a közös normákat, a kultúrát és jólétet. Ha nem akarunk más hatalmak gyarmata lenni, akkor a tagállamoknak szorosan együtt kell dolgozniuk.
2. A lap megállapítja, hogy egyre inkább az elszigeteltségbe manőverezi magát a lengyel kormány, és ami különösen kínos Kaczynski számára: a legutóbbi uniós csúcson legjobb barátja, Orbán Viktor is Tusk megbízatásának meghosszabbítására voksolt. Akárcsak a másik két visegrádi állam vezetői. De hát Varsó a keleti partnerekkel, az litvánokkal, fehéroroszokkal és ukránokkal fenntartandó jó viszony helyett a lengyelséget forszírozza, amit az említett szomszédok az ottani lengyel kisebbség miatt nem vesznek jó néven. Egy szlovák elemző pedig az mutatta ki, hogy rengeteg törésvonal húzódik a V4-ek között is. A csehek és a szlovákok borúlátóak a magyarok és a lengyelek által meghirdetett kulturális ellenforradalom ügyében és ugyanígy vélekednek a németellenes varsói külpolitikáról. A nacionalista jelszavak miatt újra feltámadtak az ellenérzések a magyarok és a szlovákok, illetve a csehek és a lengyelek között. Mindehhez jön még, hogy Putyin kapcsán Kaczynski és Orbán szögesen eltérő nézeteket vall. Vagyis lehet, hogy bizonyos kérdésekben jó az együttműködés a négyek között, de a nagy külpolitikai témákban egyre messzebb sodródnak egymástól. Kivéve a menekültek elutasítását...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.