Szerző: Szelestey Lajos
2017.03.21.
A lap Szlovákia példáján mutatja be, hogy korábban ugyan árnyékban voltak, de napjainkban ismét feljövőben vannak az újfasiszták, így Magyarországon is. A szlovákoknál újra kultusza van Tisonak, az ország 2. világháborús náci vezérének, az Újjászületés Mozgalom pedig be akar kerülni a parlamentbe. Hívei bejutottak több önkormányzatba. De a hasonszőrű Kotleba-féle párt tavaly már 14 helyet szerzett a törvényhozásban. Igaz, tagjai már levették rossz emlékeket idéző egyenruhát, viszont a zsidók helyett immár a migránsokat és a romákat támadják. Ami a többi országot illeti, csak a görög Arany Hajnal és a német AfD hangoztat nyíltan neofasiszta nézeteket. A Jobbik szélsőséges, de tartózkodik az egyértelműen náci megnyilvánulásoktól. Ezeknek az erőknek a hatása inkább azon mérhető le, hogy a nagy pártokat határozottan a nacionalista irányba tolták, főként a bevándorlás kapcsán, mivel azok igyekeznek lassítani saját táboruk leapadását.
Meszezsnyikov, egy liberális pozsonyi kutató intézet vezetője azt mondja, hogy a szélsőségesek és a fasiszták mostanra a rendszer részei lettek. A Transparency International ottani képviselője pedig arra mutat, rá, hogy náluk jelenleg már bárki nyíltan beszélhet fasiszta-barát érzelmeiről. Az érintett pártok azt sugallják, hogy jobb volt a fasiszta kormány idején. Kotleba pártjának törzshelyén, Besztercebányán a múzeumigazgató úgy látja, hogy a politikus átvette Mussolinitől az erősember ideálját, Hitlertől pedig azt tanulta meg, miként kell befeketíteni a kisebbségeket. Így elutasítja a magyarokat, az amerikaiakat, a zsidókat, a feketéket és a sárgákat. Viszont a feltörekvő Újjászületés Mozgalom első embere cáfolja, hogy neonácik lennének, szerinte egyszerűen csak próbálják megbélyegezni őket.
New York Times/Newsweek/Reuters
1. Már a szombati, jubileumi csúcsértekezletre készített záróközlemény előszavában szerepel a jogállam és a demokratikus jogok fontossága, ami a hírügynökség szerint arra emlékeztet, hogy Brüsszel aggódik a tekintélyelvű magyar és lengyel folyamatok miatt. Meg azért is, mert a földrészen végigsöprő nacionalizmus elsöpörheti az eddigi vívmányokat. A hangsúlynak azért van szerepe, mert mindössze kétoldalas nyilatkozatról van szó. A kulcselem az egység a brit kilépés sokkszerű hatása után. A szöveg azt hangsúlyozza, hogy nagyok a kihívások, így a terrorizmus és a tömeges migráció, az (amerikai) protekcionizmus, de az EU-t közösen kell erősebbé tenni, a szorosabb összefogás és szolidaritás révén. Utóbbi részben arra utal, hogy el kell osztani a menekülteket. Azt is tartalmazza a dokumentum, hogy szükség van a többsebességes Európára. Mint ismeretes, ezt az elképzelést a keleti tagok úgy veszik, hogy azzal az ő támogatásukat és befolyásukat igyekeznek csökkenteni.
2. Nagyon úgy néz ki, hogy Magyarországon az önkényuralmi jelképek elleni harc miatt nehéz helyzetbe kerül a Heineken vörös csillaga. A választásokra készülő, jobboldali Orbán-kormány azt állítja, erkölcsi kötelessége betiltani az olyan logók használatát a kereskedelemben, mint a horogkereszt, az ötágú csillag, valamint a sarló és kalapács. A lépés beleillik az unortodox politikába, ami különadókat vetett ki külföldi tulajdonban lévő cégekre. A Heineken jelképe szinte folyamatosan látható a sör címkéjén, amióta a 19. század 2. felében megalakult az üzem, a színe a 30-as években változott vörösre, egyébiránt a gyártási folyamat különböző fázisait kívánták jelezni vele. Viszont a 2. világháború után fehér lett, csak a szegélye maradt vörös. majd 1991-ben ismét bevörösödött. Sem a vállalat, sem Kovács Zoltán nem kívánt nyilatkozni az ügyben, viszont Semjén Zsolt nem tagadja, hogy az ügy összefügg a Csíki sör körül kirobbant jogi vitával. Ugyanakkor a náci jelképekkel ellentétben a kommunista időszak szimbólumait lehet használni a cseheknél, a lengyeleknél és a románoknál is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.