Szerző: Határátkelő
2017.03.26.
Kezdjük egy svédországi időutazással, annál is inkább, mert Hobbiszakács oldalára Csodabogár írta meg kalandjait, szóval ez részben amolyan spin-off.
„1965-öt írunk, budapesti nő pénz és nyelvtudás nélküli becsöppen Stockholmba. Pici pénzecskémen megpróbáltam boldogulni. A városban hotdogot vettem… Jujjjj... a szivacsszerű kenyér édes, a benne levő „dog” pedig savanykás volt. Netán romlott?
Jómódú orvos családnál lettem cseléd, a férj észt volt, és sokat jártak a kontinensre, jól beszéltek németül. Napközben azt ettem, amit a jégszekrényben találtam. Ez többnyire vajaskenyér volt. Édes kenyéren sós vaj.
Vacsorát az asszony főzött. Néha egészen jókat. Emlékszem a finom halételekre. Szerencsére se surströmming, se lutfisk nem szerepelt az étlapon. Kiemelkedő volt a västkustsallad, amelyhez - a normál svéd szokással ellentétben – salátaöntet is volt. Hétvégére sokszor volt rostbiff salátával.
No persze mindenhez tejet ittak. Jómagam már kisbabaként kihánytam a tejet. Nagy megdöbbenést keltett a családban, hogy csapvizet ittam. Stockholmban akkoriban kifejezetten jó volt a csapvíz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.