KIS MOZGALOMTÖRTÉNET: A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZET HELYZETÉRŐL

KETTŐS MÉRCE BLOG
Vendégszerző: Básthy Ágnes
2017.03.24. 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) neve a kultúrában minimálisan is jártas magyar polgárok számára olyan ismerősen cseng, annyira megszoktuk már az alatt a jó pár év alatt, mióta kénytelenek vagyunk egyre terjeszkedő hatalmának árnyékában élni, hogy szinte csak akkor szembesülünk e monstrum végtelenül irracionális jellegével, amikor például el kell magyaráznunk ezt az egészet egy külföldi barátunknak.

Viszonylag ritka képződményről van szó, és a fejlett világban szinte teljesen ismeretlenek a hasonló, nyíltan ideológiai alapú, államilag működtetett kulturális struktúrák. Ugyanígy ritka az olyan jelentős hatalommal rendelkező kultúrpolitikai szereplő, aki olyan nyíltan vállalja és ki is mondja, hogy fütyül a demokráciára, mint Fekete György, az MMA elnöke.

KULTÚRPOLITIKAI MÉRFÖLDKÖVEK

2011-ben a Magyar Művészeti Akadémia, egy korábban kicsiny és jelentéktelen egyesület, köztestületi státuszt kapott, azaz a Magyar Tudományos Akadémiának megfelelő felhatalmazásokat és jogokat. 2012. január 1-én lépett életbe a második Orbán-kormány által konstruált, önmagában is problematikus alaptörvény, amelybe az MMA is belekerült. Azóta is rendszeresen hangsúlyozzák funkciójukat a magyar kultúrában, ami „a létrehozott kulturális értékek védelme, különösen a nemzet művészeti hagyományainak megőrzése, átörökítése és bemutatása”. Fekete György többször is nyíltan fejtegette, hogy az MMA-tagság feltétele az „egyértelműen nemzeti érzület”. 2012 őszén a magyar kormány 2,5 milliárd forintot (8 millió eurót) injektál az MMA-ba, amely összeg azóta évről évre nő, ahogy ez megfigyelhető az MMA költségvetésében:

ITT OLVASHATÓ