Szerző: Pálmai Erika
2017.03.19.
Bár az igazságszolgáltatás a harmadik független hatalmi ág, a bírósági vezetők egy részének kiválasztása lényegében egyetlen személytől, Handó Tündétől függ.
Nem ok nélkül aggódtak a jogvédők: lényegében semmit változott Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének jogköre azóta, hogy a nemzetközi nyomásra visszanyesték teljhatalmát. Fontosabb bírósági vezetői poszthoz manapság már csak az OBH-n, pontosabban annak elnökén, Handó Tündén – vagyis az Alaptörvény „szellemi atyjának” tekintett fideszes Szájer József feleségén – keresztül vezet az út.
Legutóbb Ribai Csillának, a Fővárosi Ítélőtábla közelmúltban kinevezett elnökének pályája igazolta ezt. Ribai bíróként a Pesti Központi Kerületi Bíróságon kezdett, amelynek 2012-től lett az elnöke. 2015 júniusában Handó helyettese lett az OBH-ban, s ez a jelek szerint megnyitotta az utat számára az ítélőtáblára. Első körben hárman is elindultak a tábla elnöki posztjáért, csakhogy azt a fordulót Handó érvénytelenítette.
Kéznél volt viszont helyettese, aki tavaly március óta egy évig megbízottként vezette a Fővárosi Ítélőtáblát, azóta pedig már a 2022-ig szóló kinevezését is elnyerte. Pályázatával, egyedüli jelöltként, simán célba ért. Mindeközben mindig ott volt Handó Tünde körül: dolgozott kodifikációs munkacsoportban, tanít a Magyar Bíróképző Akadémián, s nem mellesleg – úgy tudjuk – oroszlánrészt vállalt a nagy vihart kavart, bírák által az Alkotmánybíróságon és az Emberi Jogok Európai Bíróságán is megtámadott integritási szabályzat elkészítésében is.
Az elvben a korrupció kivédésére szolgáló szabályzatból kiderül, hogy az integritás egyebek mellett az OBH elnöke, azaz Handó által képviselt értékeknek és elveknek megfelelést is jelenti. Emiatt a Jobbik is kezdeményezte az elnök meghallgatását.
Az OBH elnökének elsőre igencsak nagy hatalmat biztosító, és többek, például az Európa Tanács konzultációs testülete, a Velencei Bizottság által is élesen támadott kinevezési jogköre 2012-ben némileg módosult ugyan, bizonyos esetekben a döntései felett vétójoga lett az Országos Bírói Tanácsnak, ám a gyakorlat lényegét tekintve nem sokat változott. Továbbra is eléri, hogy kinevezze azt, akit ő akar. Ehhez csupán az kell, hogy a saját elvárásai szerint alakuljanak az egyébként nyilvánosan zajló vezetői pályázatok.
Handó Tünde a kinevezésre váróktól pluszmunkát is elvár. Az Országos Bírói Tanács (OBT) legutóbbi, februári ülésén kiderült – a HVG birtokába jutott jegyzőkönyv tanúsága szerint –, hogy Handónál rendkívül sokat nyom a latban, ki és mit csinál az ítélkezésen túl. „Azt gondolom, hogy ha valaki a közösségért szeretne valamit tenni, vagy ott elöljáró szeretne lenni, akkor nem ott kell kezdeni a közösségért való létet, hogy kap egy stallumot” – osztotta meg vezetőválasztási szempontjait az elnök. S szakmai egységesítő anyag elkészítése, konzultációk levezénylése mellett „személyes elvem, hogy szívesebben bízom azokra a közösséget hat évre, akik már pozíció nélkül is tettek és bizonyítottak”...
Nem ok nélkül aggódtak a jogvédők: lényegében semmit változott Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének jogköre azóta, hogy a nemzetközi nyomásra visszanyesték teljhatalmát. Fontosabb bírósági vezetői poszthoz manapság már csak az OBH-n, pontosabban annak elnökén, Handó Tündén – vagyis az Alaptörvény „szellemi atyjának” tekintett fideszes Szájer József feleségén – keresztül vezet az út.
Legutóbb Ribai Csillának, a Fővárosi Ítélőtábla közelmúltban kinevezett elnökének pályája igazolta ezt. Ribai bíróként a Pesti Központi Kerületi Bíróságon kezdett, amelynek 2012-től lett az elnöke. 2015 júniusában Handó helyettese lett az OBH-ban, s ez a jelek szerint megnyitotta az utat számára az ítélőtáblára. Első körben hárman is elindultak a tábla elnöki posztjáért, csakhogy azt a fordulót Handó érvénytelenítette.
Kéznél volt viszont helyettese, aki tavaly március óta egy évig megbízottként vezette a Fővárosi Ítélőtáblát, azóta pedig már a 2022-ig szóló kinevezését is elnyerte. Pályázatával, egyedüli jelöltként, simán célba ért. Mindeközben mindig ott volt Handó Tünde körül: dolgozott kodifikációs munkacsoportban, tanít a Magyar Bíróképző Akadémián, s nem mellesleg – úgy tudjuk – oroszlánrészt vállalt a nagy vihart kavart, bírák által az Alkotmánybíróságon és az Emberi Jogok Európai Bíróságán is megtámadott integritási szabályzat elkészítésében is.
Az elvben a korrupció kivédésére szolgáló szabályzatból kiderül, hogy az integritás egyebek mellett az OBH elnöke, azaz Handó által képviselt értékeknek és elveknek megfelelést is jelenti. Emiatt a Jobbik is kezdeményezte az elnök meghallgatását.
Az OBH elnökének elsőre igencsak nagy hatalmat biztosító, és többek, például az Európa Tanács konzultációs testülete, a Velencei Bizottság által is élesen támadott kinevezési jogköre 2012-ben némileg módosult ugyan, bizonyos esetekben a döntései felett vétójoga lett az Országos Bírói Tanácsnak, ám a gyakorlat lényegét tekintve nem sokat változott. Továbbra is eléri, hogy kinevezze azt, akit ő akar. Ehhez csupán az kell, hogy a saját elvárásai szerint alakuljanak az egyébként nyilvánosan zajló vezetői pályázatok.
Handó Tünde a kinevezésre váróktól pluszmunkát is elvár. Az Országos Bírói Tanács (OBT) legutóbbi, februári ülésén kiderült – a HVG birtokába jutott jegyzőkönyv tanúsága szerint –, hogy Handónál rendkívül sokat nyom a latban, ki és mit csinál az ítélkezésen túl. „Azt gondolom, hogy ha valaki a közösségért szeretne valamit tenni, vagy ott elöljáró szeretne lenni, akkor nem ott kell kezdeni a közösségért való létet, hogy kap egy stallumot” – osztotta meg vezetőválasztási szempontjait az elnök. S szakmai egységesítő anyag elkészítése, konzultációk levezénylése mellett „személyes elvem, hogy szívesebben bízom azokra a közösséget hat évre, akik már pozíció nélkül is tettek és bizonyítottak”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.