KELL NEKÜNK A 9 ÉVFOLYAMOS ÁLTALÁNOS ISKOLA?

SZABOSZABOLCS BLOG
Szerző: szabolcsblog
2017.03.08.

Az Országgyűlés Kulturális bizottságban már többször felmerült a kilenc osztályos általános iskola bevezetésének ötlete, de a Fidesz végül mindig lecsavarta a dolgot. Pedig pontosan tudtuk, hogy a háttérintézmények dolgoznak az ügyön, én magam is olvastam olyan tanulmányokat, melyek a nemzetközi tapasztalatok, elsősorban Lengyelország példája alapján elemezték az általános iskolai képzés megnyújtásának a lehetőségét. Persze ezeket nem adták oda hivatalosan, csak úgy fű alatt kaptuk meg. Mindezek alapján már bő másfél ével elemeztük a helyzetet, és készült egy pozíciópapír az Együtt elnöksége számára. Ennek a zanzásított verzióját teszem most közzé.

Miért merül fel egyáltalán az alapfokú képzés idejének meghosszabbítása?

A jelenlegi oktatási rendszer egyik legnagyobb hibája, hogy az alapfokú képzés során nagyfokú a korai szelekció, így a gyerekek egy része egyszerűen nem kapja meg azt a minőségű oktatást, mely révén érvényesülni tudna a középfokú oktatásban. Már az általános iskolákban markánsan szétválik a gimnáziumba, a szakközépiskolába és a szakiskolába készülő/kényszerülő gyerekek tudása. Ennek a problémának a kezelésére merült fel – több más európai országhoz hasonlóan – az alapfokú oktatás idejének 8-ról 9 évre történő emelése. A szakértők által megfogalmazott egyértelmű cél a képesség és készségfejlesztés lenne. Fontos cél lenne a készségfejlesztés mellett az idegen nyelv oktatásának az erősítése is.

A 9 osztályos alapképzés bevezetése nem új ötlet. Szakértők, sőt a Fidesz egyes politikusai is emlegetik már egy ideje, példaként emlegetve Lengyelországot. A kérdés az, hogy ez a kormány esetében valódi elkötelezettség, vagy csak egyszerű kampányfogás?

Hogy nézne ki egy 9 osztályos alapfokú képzés?

Jelenleg egy nyolc osztályos általános iskolai képzést követ egy 3-4 osztályos középiskola, illetve ezt egészíti ki még az elitgimnáziumok szelekcióját elősegítő hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumi rendszer. Az általunk megismert koncepció szerint ez a rendszer úgy alakulna át, hogy először is lenne egy 6 osztályos általános iskola, majd ezt követően lenne egy 3 osztályos alsó középfokú oktatás, végül pedig erre épülne a felsőfokú középiskolai szint (általános, érettségit adó irány, valamint egy szakképzést biztosító irány). Vagyis a gyerekek egy évvel később kerülnének ki a köznevelési rendszerből. A lengyel oktatási rendszer így épül fel. Az átalakítás összefügg azzal, hogy a csökkenő gyerekszám miatt a kisebb településeken egyre nehezebb fenntartani a 8 osztályos iskolákat, így viszont névleg fent tudnák tartani őket, igaz csak 6 osztályos lenne. A településszerkezeti adottságok egyébként a lengyel reform kapcsán is kardinális szerepet játszottak. A gond ott kezdődik, hogy a lengyel rendszer azért lett hatékony, mert a szervezeti változások mellett komoly tartalmi oktatási reformot is végrehajtottak, főleg az ún. alsó középfokú képzésben. Nem az történt, hogy egyszerűen még egy évet hozzáragasztottak az általános iskolákhoz. Ott a 6 osztályos alapozó szakasz a reformok bevezetése óta igazi készség és képességfejlesztő alapozást nyújt, tehát nem kerül ki a gyerekek 25 százaléka funkcionálisan analfabétaként a rendszerből. Emellett teljes mértékben átjárható, és átlátható a rendszer, nincs korai szelekció. Figyelembe kell venni azt is, hogy csak akkor van értelme az egész átalakításnak, ha az egyes szinteken (6. év vége, 9. év vége, majd pedig a középiskola vége) jól meghatározott kimeneti követelmények vannak meghatározva, ahol ráadásul nem extrém mértékben meghatározott tudásmennyiséget, hanem képesség- és készségszintet várnak el...

ITT OLVASHATÓ