Szerző: Tuareg
2017.3.17.
Sokan tettünk sokat azért az elmúlt években, hogy fölébresszük a népünket az álmatag tetszhalálból. Sikertelenül. Ez persze van akinek hiúsági kérdés, de vagyunk páran, akiknek nem. Nem az a lényeges, hogy ki képes új pályára állítani a szétcseszett országot, hanem az, hogy új pályára kerüljön. Lehet beleragadni a múltba, Horthyt, Kádárt, vagy épp Orbánt és Gyurcsányt éltetni, de ez nem több hamis nosztalgiánál. És közben elmegy, vagyis inkább már el is ment mellettünk a világ. Azok az országok válnak erőssé, sikeressé, polgáraik elégedetté, ahol nem a királycsinálás a hagyomány, hanem az egyén társadalmi felelőssége, a szabadság, a személyes bátorság és példamutatás. És a mi hazánk még nem ilyen.
Friss gondolatokra van szükség, és újat csak újak képviselhetnek hitelesen. Ez persze sokaknak személyes ügy, pláne azoknak, akik haszonélvezői a korábbi rendszereknek. De nem Ők a haza. Ők azok, akik bármikor eladják a lelküket, hogy saját megélhetésük biztosított legyen. Elvekre van szükség, európai értékrendre, közösségi normákra, tiszta erkölcsökre. És erre mi, magyarok immár minimum egy évszázada alkalmatlanoknak bizonyultunk. Szolgalélekkel, gumigerinccel pedig nem lehet eljutni Európába, csak itt tántorogni a szélén az elvtelen alkuk szövedékében, és megnézni, hogy húznak el nyugatra a tőlünk keletre lévő szomszédos országok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.