Szerző: Eva Horvath-Bentz
2017.03.13.
A kiállítás egyetlen sunyi inszinuáció, megrágalmazza a költő személyét, a szabadság eszméjét, minden polgári jogot és szociális haladást.
Petőfit gyávának, s rossz választásai során magát veszedelmekbe manőverező lúzernek állítja be.
Ezért a cím „Ki vagyok én?“, vers népies korszakából, és az alcím „Petőfi választásai“.
Viszonylagos jómódban telik gyerekkora, de a család tönkremegy, és ő jelentkezik a hadseregbe, ahol „halovány katona“.
Ezután színésznek áll, nagyon szűkösen él, 1844 telén verseivel elindul Debrecenből Pestre.
A Nemzeti Kör, Vörösmarty Mihály, liberális értelmiségiek és a nemesi elit tagjai támogatják. Szülőföldjén is nagy a sikere. Kritikusai támadják, de kultusza már kialakulóban.
Petőfi népies korszakát és szerelmes verseit kellő részletességgel mutatja be kiállítás, de utána mi is következik?
Megalakul a Tízek Társasága, „céljuk önálló folyóirat indítása volt“ – áll hatalmas fehér táblán. Ez így egész jól hangzik, csakhogy a cenzúra a Pesti Füzetek megjelenését nem engedélyezte, ezt viszont már nem kötik a látogatók orrára.
Innentől a kiállítást az dominálja, amit elhallgat.
Főleg a márciusi események, különösen március 15-e az, ami hiányzik erről a kiállításról. Aki nem tudja, itt biztosan nem fogja megtudni, hogy mi minden történt ezen a napon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.