Szerző: L. Ritók Nóra
2017.03.14.
Nézzük, hogy juthat el az adomány a célcsoporthoz?
Az egyik lehetőség, hogy postán, vagy csomagküldő szolgálattal érkezik az alapítványhoz az adomány. Szeretjük a csomagban érkező adományokat. Ezek mindig válogatott, tiszta, hasznos holmik. Az ember szinte érzi a szeretetet, figyelmességet, mikor kibontja. Aki szán a postaköltségre, meggondolja, mi kerüljön bele. A címekre visszacsatolunk egy köszönőlevéllel, ha van emailcím is a csomagban, akkor a célba juttatásról is kaphat majd fotót az adományozó.
Vannak fővárosi gyűjtőpontok is, hiszen a legtöbb adomány innen érkezik, ahol leadható az adomány. Ezekkel a helyzet változó. Az ellenőrzés nélkül „leöntött” adományok között mindig sok van, ami inkább szemét. Piszkos, szakadt ruhák, táskák, fél pár cipők, használt pelenkák, mindenféle rossz tapasztalatunk van már. Ahol a gyűjtőponton van átvevő, ott megint pozitívabb a kép, oda jobb, használhatóbb holmikat visznek. Innen le kell szállítani még a ruhákat vidékre.
Néha kapunk ehhez segítséget, máskor nekünk kell megoldanunk. Ennek a költsége nem kevés, (50 ezer forint fölött vállalják pl. tőlünk, 250 km-ről, kisteherautóval). Sokan nem viszik el a gyűjtőpontokra, kérik, menjünk érte, de ha a teherautó még címről címre bóklászik a városban, a fuvarköltség emelkedik, és sokszor már a fejünket fogjuk, mert nem éri meg ez a többletköltség.
Míg ezek egy-egy családból származó ruhaadományok, csoportosan is érkezhetnek ilyenek. Sokan szerveznek a munkahelyükön, az iskolákban, különféle csoportokban adománygyűjtést. Ezeket leggyakrabban zsákokba ömlesztik, vagy nagy szatyrokba, többnyire válogatás nélküli, de zömében jó holmikat kapunk így. Az ilyen gyűjtéseken a szervezők többnyire átvállalják a szállítás költségét, és megoldják, hogy lekerülhessen, ami nagyszerű dolog.
Nagy segítség az adományokkal végzett következő lépéshez, ha méret, életkor szerinti címkézett csomagokat kapunk. (pl. 10 éves fiú, vagy 3 éves lány, 38-as női, L-es férfi, stb.) A ruhák az alapítványnál egy raktárba kerülnek, ahol fajta és méret szerint szétválogatják őket. Önkéntesek, vagy munkaviszonyban dolgozók. Ezután történik a családok szerinti csomagolás. Amikor valaki jelentkezik, hogy ruhára van szüksége, akkor megkérdezzük a méreteket és úgy készítünk csomagokat számukra.
Azokban a falvakban, ahol meg tudjuk oldani, ott kisebb raktárt használunk, és hetente lehet jönni ruháért a rászorulóknak. Fontos itt is, hogy mindenki olyan ruhát vigyen, amire szüksége van, és a mennyiséget is kontroláljuk, hiszen ezeknek a ruháknak is értéke van, amit szeretnénk, ha a rászorulók is értenének. E nélkül sok ruha a kályhában végezné, vagy más településen kezdenének kereskedni vele. Mi pedig nem ezt szeretnénk az adományokkal, hanem a ruházkodáson segíteni.
A ruhák szétosztása nem egyszerű feladat, sok konfliktust gerjeszthet, ezért nagyon fontosak a szabályok, a következetesség, és a folyamatosság is. Az ugyanis, hogy nem egyszeri az alkalom, lassan beépül, és megnyugtatja az embereket.
Azokon a településeken, ahonnan folyamatosan érkeznek kérések, de kapacitáshiány miatt kevés családdal vagyunk közvetlen kapcsolatban, ott a családsegítőknek adjuk tovább a ruhás zsákokat, rájuk bízva a szétosztás módját. Sok önkormányzattal vagyunk így partneri kapcsolatban.
És itt van még egy újabb költséget jelentő lépés, a célba juttatás, akár a családsegítőkhöz, akár a családokhoz kerül. Az alapítvány központjából a környező településekre. (Az Igazgyöngy Alapítványnál pl. 40 km-es körzetben dolgozunk.)...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.