Szerző: Sipos Zoltán
2017.03.20.
Mennyit költött a magyar kormány nemzetpolitikára 2010 és 2016 között? Hogyan néz ki ma a határon túli támogatási rendszer? Milyen projektekre pontosan mennyi támogatást kapnak a határon túli magyar szervezetek?
Ezeknek a kérdéseknek próbálunk utánajárni sorozatunkban, melynek első részében a költségvetési zárszámadások alapján összegyűjtöttük, hogy a magyar államháztartás mely alrendszereiből nagyjából mennyi pénzt folyósítanak nemzetpolitikai célra.
Határon túli támogatások 1.: a jobb kéz nem tudja, mit támogat a bal
Legfontosabb következtetésünk, hogy a támogatási rendszer annyira átláthatatlan, szétaprózott és ötletszerű, hogy – bár közpénzekről, tehát nyilvános adatokról van szó – közel lehetetlen az összes kifizetést nyomon követni.
A sorozat második részében a legfontosabb, határon túli magyarság számára támogatásokat nyújtó elkülönített állami pénzalap, a Bethlen Gábor Alap (BGA) döntéseit vesszük szemügyre a bgazrt.hu honlapra feltöltött határozatok, valamint féltucatnyi, a támogatási rendszert jól ismerő, névtelenséget kérő forrásunk segítségével. A BGA-tól nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
– a BGA által folyósított támogatások minden évben nőnek, 2016-ban a hatszorosára rúgtak a 2011-es szintnek;
– az évi 4,4 milliárdos oktatási-nevelési támogatás értelme megkérdőjelezhető;
– az „Egyéb támogatások” keret az évek során látványosan megnőtt, itt informálisan előre leegyeztetett összegekre pályáznak;
– minden ötletszerűen történik, nem létezik támogatási stratégia;
– a Sapientia Alapítvány és az Erdélyi Református Egyházkerület a legnagyobb kedvezményezettek;
– 2016 decemberében két nap alatt 36.7 milliárd forintot osztottak ki, nagyrészt ingatlanberuházásokra....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.