Szerző: PuPu
2017.03.06.
Törpefeszültség lesz ez, a gonosz törpe deleje...
Erre anno oktattak is minket fizikából, de ez egyrészt rettenetesen régen volt, másrészt akkor érdeklődésem középpontjában Csilla volt, aki éppen megfelelő feszültséget gerjesztett bennem, csak úgy sistergett az elektromosság, ha a kötelébe kerültem, és azt gondoltam, ha még közelebb kerülök hozzá, lehet, meg is üt, de aztán mégsem...
Mindenesetre az áramütés hatásmechanizmusát empirikus úton sajátítottam el, mikor a haveromék rádiójának antennakivezetéséhez egy békebeli, kétgombócos vas-súlyzót csatlakoztattunk, majd bedugtuk a konnektorba, miközben én a súlyzót fogtam.
Amikor az áram megcsapott, az egész hóbelevancot a földhöz vágtam, a parkettnek nemigazán tetszett a dolog, míg a rádió maradványai a szemetesben landoltak, és a továbbiakban minden konnektornak kezicsókolommal köszöntem...
A kerítésbe vezetett áram szép tradíciókkal rendelkezik, polgáraink egy részének történelmileg a koncentrációs táborokból lehet ismerős, kár is lenne a szépen kikísérletezett történelmi tapasztalatokat veszni hagyni.
Különösen, ha nem a rabokkal hanem az őrszemélyzettel érzünk lelki rokonságot...
De közvetlen tapasztalataink is vannak.
A módszer feltalálója ugyanis magyar, ő a kenyészteni Barna bácsi, aki egyrészt a kettős kerítést találta fel, másrészt meg a második kerítés áram alá helyezését
Meg is lett az eredménye, egy ember meghalt, kettő kórházba került, néhány gyerek árva lett, de megmaradt mind a húsz kiló uborka.
A cigányok pedig megtanulták, hogy az ilyen kerítés olcsó és hatékony, és lám, a mai napig se felejtették el.
Így aztán most állami szintre emeljük a Nemzeti Uborka védelmét, épül a második sor kerítés és áram is lesz benne.
Természetesen gyógyáram, a migráncs számára maga lesz a kéj, meg a mámor, ugrálni fog örömében, ha megcsapja, mint a felcsúti kisvasút füstje...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.