CSAK EGYÜTT LEGYEN A CSALÁD

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő/Edit
2017.03.07.

A világ sokkal nagyobb, mint a költözésünk előtt volt – írja a mai poszt szerzője, Edit, és ezzel alighanem egy mondatban nagyon jól összefoglalja a határátkelés egyik legfontosabb vetületét. A poszt azonban mégsem elsősorban erről, hanem az otthonra találásról szól, ennek a sorozatnak a része.

„A Határátkelőn a következő kérdések merültek fel: Mikor érezted először úgy külföldön, hogy otthon vagy? Volt egyetlen ilyen pillanat, vagy egy folyamat része az érzés? Esetleg soha nem fogod magad otthon érezni?

Ahhoz, hogy a kérdésekre válaszolni tudjak segítségül hívtam a családomat. Egyrészt, mert érdekelt az ő véleményük is, másrészt úgy gondolom, hogy egy családon belül is eltérőek lehetnek a válaszok.

2013-ban költöztünk Németországba, azért, mert a férjem kapott egy jó állásajánlatot, amit aztán a jó állás követett. Megvitattuk a lehetőségeket, előnyöket, hátrányokat (nem mintha előre lehetne tudni erről bármit, egy csomó dolog csak menet közben derül ki) és úgy döntöttünk, hogy belevágunk.

Először ő költözött ki, hogy előre elintézzen pár dolgot. Lakásbérlés, lányainknak iskola keresése, papírmunka. Én a lányokkal még maradtam Budapesten pár hónapig, nem szerettük volna tanév közben kiszakítani őket az iskolából, óvodából. Nagyobbik lányunk akkor fejezte be a második osztályt, kisebbik lányunk pedig az óvodát.

2013 óta eltelt pár év, és bátran mondhatom, hogy mostanra már mindannyian itthon érezzük magunkat, de amikor kiköltöztünk azért még nem vettem volna erre mérget..."

ITT OLVASHATÓ