BELPOLITIKAI HELYZETELEMZÉS 2017

SZÉLSŐKÖZÉP BLOG
Szerző: Puzsér Róber
2017.03.11.

A közvéleménykutatások szerint a biztos szavazóknak körülbelül negyven-negyvenöt százaléka támogatja a Fideszt – ami nagyjából két-két és fél millió embert jelent. Ezek a választók láthatóan nem rettennek meg a nemzeti együttműködés rendszerének lelkétől – ami a korrupció –, ezek a választók alighanem még akkor is Orbán Viktorra szavaznának, ha a Fidesz vezérkara nyilvános orgiákat rendezne a Budavári Palotában, ha Magyarországot az életszínvonal tekintetében megelőzné Románia – ahogy azt Lengyelország és Szlovákia már megtette –, vagy ha a magyar szabadság védelmében Orbán orosz csapatokat hívna az országba. A Fidesz tábora idős, de végtelenül elkötelezett.


Az ellenzéki többség a biztos szavazatok ötvenöt-hatvan százalékának birtokában sem ér sokat. Egyrészt azért nem, mert a parlamenti választás egyfordulós, és túlkompenzálja a nyertest, másrészt azért nem, mert az amúgy is megosztott ellenzéken belül egyrészt húzódik egy jobb-bal törésvonal a Jobbik és a többi párt között, továbbá Gyurcsány személye mentén egy másik, majdnem ilyen mély árok is felhasítja az ellenzék sorait. Az eddig említett nehézségeken túlmenően: egy polgári programmal induló pártnak rendkívül nehéz lehet együttműködni mondjuk azzal az MSZP-vel, amely jelenleg épp az alapjövedelmet készül zászlajára tűzni, hogy szélsőségesen neoliberális alapállásából néhány röpke év alatt neomarxista ígérgetésbe forduljon át.

Minden józan számítás azt jelzi, hogy a Fidesz egységes szavazótábora és karaktergyilkosságokban várhatóan bővelkedő kampánya bőven elég lesz a végső győzelemhez, sőt: akár a parlamenti kétharmadhoz is. Vona lejáratása már folyamatban van, és ha egyértelművé válik, hogy Botka a baloldali kihívó, akkor őt is célbaveszik majd a kommunikációs ütegek, előkerülnek a korrupciós ügyek, és ő is el lesz hordva mindenféle idegenszívű, buzi gazembernek. Az ellenzéki kihívókat le lehet járatni, Orbánt már huszonöt éve démonizálja a hazai közélet – rajta nem fog golyó.

Orbánnak a tömeges emigráció is kedvez. Ha az a hétszázezer fiatal magyar polgár, aki kénytelen volt elmenekülni az itthoni viszonyok elől, még itt lenne, döntően ellenzéki pártokra adná le a szavazatát, és ezzel negyven százalék alá rugdosná a Fideszt, arról nem is beszélve, hogy az utcai megmozdulásokról, a kormány elleni civil fellépésből mennyire hiányoznak ezek az aktív, fiatal energiák. Ezért kulcsfontosságú a hatalomnak, hogy miközben az elszakított országrészekben élő kettős állampolgárságú magyaroknak biztosítja a levélben szavazás lehetőségét, addig a nemzet Nyugat-Európában gürcölő tagjaitól megtagadja ugyanezt. Ezeket a magyarokat Orbán Viktor kitaszítja a politikai nemzetből, nem tekinti őket a magyarság részének. Épp ugyanolyan árulás ez, mint amikor Kádárék a testvéri szocialista országok magánügyének tekintették a magyar kisebbségek sorsát. A helyzet jelenleg annyival rosszabb, hogy míg a tömeges jogfosztást Kádár még Ceaușescura bízta, addig Orbán maga követi el...

ITT OLVASHATÓ