AZ ORBÁNIZMUSNAK SEMMI ESÉLYE

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2017.03.02.

A magyar kül- és nemzetpolitika mellett a belpolitikának is a legfontosabb publikus vezérmotívumává a xenofóbia (idegengyűlölet) vált az utóbbi két évben (Nem publikus vezérmotívuma a Moszkvának való alárendeltség, amelynek okai között csak mostanában kezdik firtatni a parlamenti pártok Orbán személyes múltját is a hatalmi érdekei mellett.) Ahelyett, hogy Orbán közvetlenül támadná az EU-t, amelynek a pénzére szüksége van, a xenofóbia proxy témájával kerülőúton teszi ezt: szembehelyezve kormányát a plurális Európával és a migrációval kapcsolatos európai állásponttal, tulajdonképpen az európaiság mai lényegével, miközben (jellemző) a másik oldalon pedig hadakozik a magyar emigránsok és munkavállalók nagy-britanniai státusának fennmaradásáért, mert nyilvánvalóan nem tudna mit kezdeni a hazaáramló tömegekkel, azok indulataival és a hazautalt pénzek kiesésével.

A xeonofóbiának erős hátországa van a magyar nemzettudatban, és Orbánnak az egész említett politikája erre támaszkodik, ideértve a belpolitikát is. Most, hogy a Momentum győztes szemponttá tudta emelni az olimpia elutasítását, Orbánnak paradox módon az egyetlen "pozitív" - persze hazug - üzenetével is le kellett számolnia (magyar sportsikerek, közös vállalkozás). De nemcsak emiatt nőtt meg az utóbbi napokban az idegengyűlölet súlya a kormányzati propagandában, hanem mert vélhetően készítik fel az országot egy "tavaszi, nyári", Putyinnal és Erdogannal egyeztetett migrációs hullámra.

Ami most konteónak hangzik, annak a gyakorlata hasonlóan folyt a 2015-ös, nagy valószínűséggel közösen előkészített orosz-magyar migrációs együttműködésben: Orbán már a tél végén elkezdte tematizálni a "veszélyt" (miközben mégis ezrével engedte át a migránsokat, köztük későbbi terroristákat, a Nyugat felé), különös erővel reagált a Charlie Hebdo-vérengzésre, áprilisban már kijöttek a "nemzeti konzultáció" kérdései, aztán plakátok, a keleti pályaudvari megrendezett szcéna, a röszkei provokált "csata" -- szinte hajszálra azonosan a mai fejleményekkel, amelyek sorában egyelőre a tematizálásnál tartunk, és leginkább csak egy újabb merénylet hiányzik a propaganda-lavinához, miközben ott vannak a francia és a német választások, amelyek miatt különös tétje van Putyin és csatlósai kollaborációjának, tehát nem késlekedhetnek. De a lényeg: ezeknek az államoknak és vezetőiknek semmi pozitív kilátásuk a fejlődésre a globalizált világban, egyetlen túlélési eszközük a globalizáció visszafordítása és a liberális demokráciák diszkreditálása...

ITT OLVASHATÓ