Szerző: Csernyánszky Judit
2017.03.23.
A US News and World Report amerikai portál a magyar civil szervezetek átláthatóságát követelő új törvény kapcsán arra az ellentmondásra hívja fel a figyelmet, hogy eddig is el kellett számolni a külföldi forrásokkal. Ha Európa csendben eltűri a civilek elhallgattatását és az uniós értékek sárba tiprását, akkor Jean-Claude Junkernek a Fehér Könyvben a post-Brexit helyzetre megírt 5 forgatókönyve szerint beteljesül a 2., miszerint az Európai Unió a jövőben nem jelent majd mást, mint csupán egységes piacot.
A portál cikke szerint Magyarországon valójában arra megy ki a játék, hogy az adóellenőrzések során a kormány kiderítse, mennyi fizetést kapnak a szervezetek vezetői. Bezzeg a kormány a saját intézményeit nem kötelezi erre.
Példaként a független rádiókat hozza fel, amelyeket megfosztott a kormány a forrásaitól és így a hallgatóitól is, miközben újabb és újabb frekvenciákat ítéltek oda saját maguknak 2012-ben, s újra felosztották maguk közt a rádiós piacot, aminek tendereihez a médiahatóságnál nem lehet hozzáférni. Vagy itt vannak a közbeszerzések is, amelyek szintén átláthatatlanok, pedig uniós pénzeket használnak fel. És miért esik megint más megítélés alá oroszoktól érkező hitel? Ezeknek nem kellene átláthatónak lenniük? Miközben a Nyitott Társadalom Alapítvány 4 millió dollárt adott 2016-ban magyar civileknek, addig a kormány 54 millió dollárnyi pénzt költött a menekültellenes kampányra a népszavazás alkalmával. Ha Európa csendben eltűri a civilek elhallgattatását és az uniós értékek sárba tiprását, akkor Jean-Claude Junkernek a Fehér Könyvben a post-Brexit helyzetre megírt 5 forgatókönyve szerint beteljesül a 2., miszerint az Európai Unió a jövőben nem jelent majd mást, mint csupán egységes piacot.
Többet kell tenni és vállalni minden koalíciós partnernek az Iszlám Állam (ISIS) elleni harcban, és nem a védekezésre, hanem a támadásra helyezve a hangsúlyt – erre ösztökélte partnereit Rex Tillerson amerikai külügyminiszter Washingtonban, ahol 68 ország, köztük hazánk is képviselte magát a NATO-szövetséges külügyminiszteri találkozón – erről többek között a New York Times számol be. Az amerikai külügyminiszter szerint új ötletek kellenek az Irakban és Szíriában zajló háborús stratégiához, konkrét elképzelései egyelőre abban merültek ki, hogy az Egyesült Államok Moszulban és Raqqában is a korábbinál nagyobb szerepet fog vállalni. „Kifejezetten egyetértünk az Egyesült Államok új stratégiájával” – fogalmazott Szijjártó Péter külügyminiszter az AP amerikai hírügynökségnek. Hozzátette, az új Trump-kormány nem csak harcot ígért az Iszlám Állammal szemben, hanem azt is, hogy legyőzi azt. Magyarország újabb 50 katonát küld Irakba, ezzel 200-ra emeli az ott szolgálatot teljesítők számát...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.