A VILÁG-HÁZ MESÉJE

ÁGOSTON LÁSZLÓ BLOGJA
Szerző: Ágoston László
2017.03.09.

Egyszer volt, hol nem volt, valahol a kerítésen innen, de a jó érzés határain túl élt egyszer egy család. Nagy család volt, sok testvér, unokatestvér, ipa és napa, de ami a legkülönösebb volt bennük: egyetlen óriási házban laktak. A család és a ház is akkora volt, hogy a rokonság nem csak lakásonként, de emeletenként is tudott szerveződni. Úgy is nevezték, a “Világ-ház”

A Világ-ház lakói sokat zsörtölődtek egymással, ritka volt a jószomszédi viszony - de hát a testvérek már csak ilyenek. Egy nap hatalmas perpatvar tört ki az elsőn, az egyik lakó azt állította magáról, hogy ő rokonabb rokon, felsőbb rendű, már a születésénél fogva és az ő nagyságának nem elég a rendelkezésére álló élettér. El akarta venni a szomszédok lakását. Volt, aki csatlakozott hozzá, elsősorban azért, mert ő is akart új lakásokat lekeríteni magának és volt, aki a megtámadott rokon védelmére kelt. Hat évig tartott a nagy csetepaté, aminek a végén megállapodtak, hogy innentől létrehozzák a Rokonok Közösgyűlését és ott beszélik meg az ilyen ügyeket. A megtámadott rokonnak pedig adtak egy lakást a negyediken egy másik rokon lakásának a felét elkobozva. Máig megy a vita, hogy kinek is van igaza.

De ezekért bele se kezdenék a Világ-ház meséjébe, hanem az utóbbi években megint furcsa dolgok történnek:

ITT OLVASHATÓ