Szerző: Török Monika
2017.03.25.
Nagyon fegyelmezett ember vagyok. Például még senkit nem lőttem le a fenti szavakért, pedig hát...
Az egész ott kezdődött, hogy megszülettem.
Amikor már valamennyire mozgásképes voltam, addigra kiképeztem a szüleimet arra, hogy a "Monika, gyere ide!" felszólítás helyett a "Monika, semmiképpen ne gyere ide!" fordulatot használják, ha hatékonyak akartak lenni. De ők kiemelten ultraintelligens, így tanulékony emberek voltak.
Ez egy eddig talán nem nevesített szindróma, szeretném, ha rólam neveznék el.
Nagyjából arról szól, hogy ha valamit nagyon akarnak tőlem, és én azt nem annyira akarom, akkor biztosan nemet mondok rá.
Minél jobban erőltetik, annál jobban ellenállok. Newton II., pszichésen. Nem tehetek róla, így születtem. De tényleg. Semmi alanyi jog, csupán genetika. Lehetnék büszke a nagy akaraterőmre, de nem lehetek, mert ez nem akaraterő, hanem valami félrement bekötés az agyban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.