A SZABADSÁG ELLENSÉGEI PEDIG MA LEVESESTÁNYÉR-MÉRETŰ KOKÁRDÁVAL A MELLÜKÖN SZÓNOKOLNAK A BELTERJES ÜNNEPSÉGEIKEN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Forgács Erzsébet
2017.03.15.

...Így igaz. Orbánék pontosan értik és tudják, hogy mennyire fontos az ember, a közösség függetlensége. Hiszen az maga a szabadság. Ezért minden eszközzel harcolnak ellene. Naponta tapossák sárba ezt a szabadságot, amikor kiszolgáltatottá teszik az embert és pusztítják a közösséget. A jogbiztonság megszüntetése, a munkavállalók jogainak eltörlése, a szakszervezetek megbénítása, a közmunkára épülő foglalkoztatottság, az alacsony bérekkel konzervált szegénység és kilátástalanság, a rokkantak, betegek ellátásának brutális csökkentése, az ingyenes gyermekétkeztetés öntömjénező szavai mögé rejtett sunyi hazugságok megtörik az ember büszkeségét. Az oktatás szabadságának teljes összezúzása, a minden területen jelenlévő, mindenhová beszivárgó megfélemlítés pusztítja a lelket. Az összehangoltan, kötelékben támadó propagandamédia, az egymást váltó papagájkommandók nagyobb kárt tesznek ebben az országban, mint bárki más.

A kormány gyámság alá vonta ezt az országot. Nem azért, hogy megvédje bárkitől, vagy bármitől, hanem azért, hogy azt tegyen vele, amit csak akar. Kiskorúsította ezt az országot az a kormány, amelynek szolgálnia kellene.

Amikor a kormány, Lázár, vagy bármelyik tagja a családnak Brüsszel ellen hörög Petőfi Sándor szobra előtt, amikor az Unió közösségét elnyomó hatalomként mutatja meg, amikor a közösséghez tartozást önfeladásként, az indentitásunk elvesztéseként ábrázolja, akkor túlmegy minden eddigi aljasságon. A kormány és Lázár a saját hatalmukat féltik, a személyes vagyonukat, a személyes jövőjüket, a törvények felett álló korlátlan mindenhatóságukat. Például Brüsszeltől féltik és minket próbálnak élő pajzsként maguk elé tolni. Pedig Brüsszel hallgat.

„A politikus kifejtette, ahhoz, hogy mi legyünk Közép-Európa legsikeresebb nemzete, sokkal több munkára, bátorságra, hazafiasságra van szükség.”

Bizony, ez így van. Bár nem hinném, hogy bárminek is a legsikeresebb nemzete kellene, hogy legyünk. Azt viszont hiszem, hogy szabad, demokratikusan működő, fejlődő, élhető, szolidáris, befogadó, az európai közösségen belül nem idegen-testként jelen lévő, hanem családtagként otthon lévő országot akarunk. Ennek a legnagyobb gátjai pedig ma levesestányér-méretű kokárdával a mellükön szónokolnak a belterjes ünnepségeiken.

ITT OLVASHATÓ