A NYELVVIZSGA-SOROMPÓ

DR. SZÜDI JÁNOS BLOGJA
Szerző: Dr. Szüdi János
2017.03.01.

Látszik, hogy Rétvári Bence megbízható főmufti. Lám, milyen jól megvédte a kormány legaljasabb intézkedéseinek egyikét, a középfokú nyelvvizsga – 2020-tól – meglétének megkövetelését a felsőoktatási alapképzésbe történő belépéshez. Az államtitkár szerint kellő időt – öt kerek esztendőt – hagytak a felkészüléshez a tanulónak. A baj csak az, hogy nem a tanulónak, az államnak kellene felkészülnie arra, hogy mindenkinek megadja a lehetőséget – az iskolai oktatás keretei között – az idegennyelv elsajátításához. A tanulónak a felkészülési ideje se több, se kevesebb nem lett. Ha sikerült olyan középiskolát találnia, amelyben az általános iskolában megkezdett első idegen nyelvet is oktatják, akkor nyolc éve, ha nem sikerült, akkor négy éve volt és van a felkészüléshez. Sok egyéb tényező is befolyásolja azonban a felkészülés eredményességét. Mindenek előtt az ismereteket átadó pedagógus megléte, rátermettsége, az adott iskolák eszközfelszereltsége. Az iskolai nyelvi csoportbontás lehetősége.

Régi, a múltból örökölt probléma az idegen nyelv tanításának eredménytelensége. A magyar iskolarendszer ezen a területen legalább annyi kudarcot tud felmutatni, mint a többi területen. A magyaroknak mind a mai napig esélyük sincs arra, hogy megközelítsék az uniós célkitűzést: az anyanyelven kívül beszéljünk legalább még kettő másik élő idegen nyelvet. Egy idegen nyelv elsajátítása is hiú ábránd az iskolai felkészítés keretei között.

Ez a probléma összefügg mindazzal, amit feltárt a PISA mérés. Az a tanuló, aki nem érti a magyar szöveget, nem fogja érteni az idegennyelvű szöveget sem. Miután a kormányzat eljutott annak a ténynek a beismeréséig, a sebtében összetákolt követelményrendszer rossz – s nekilendült összetákolni egy másikat -, elvárható lenne annak beismerése is, a tanuló felelős a legkevésbé, amiért képtelen egy pohár vizet kérni a határon túl. Eddig a pontig azonban ez a kormány sosem fog eljutni. Ehhez ugyanis el kellene jutnia addig a felismerésig, hogy az iskolai felkészítésnek nem a kötelező tantervek kötelező bebifláztatására kell épülnie, hanem a tanulói kíváncsiság felébresztésére és kielégítésére. Nincs szükség ezért adott időpontra teljesítendő kötelező tananyagra. Az iskoláknak fejlesztési célokat kell meghatároznia: legyen birtokában minden tanuló meghatározott időpontra az értő írás, olvasás, számolás képességének. Sajátítsa el az idegennyelvű kommunikáció képességét. A célok eléréséhez vezető utat, az egyes évfolyamok tananyagát és követelményeit az iskola határozhatja meg, figyelembe véve az állami vizsgák követelményeit...

ITT OLVASHATÓ