- VENDÉG
Szerző: Forgács Erzsébet
2017.03.25.
Hónapok óta olvasom hitetlenkedő csodálattal az Oscar-díjas Saul fia főszereplőjének nyilatkozatait: nem neki nem hiszek persze, csak tényleg nehéz felfogni, hogy létezhet ember, aki ilyen megingathatatlanul a maga útját járja; akit ennyire hidegen hagy pénz, siker, csillogás; akit egyszerűen nem érdekel, hogy a világ a lába előtt térdepel és könyörgőre fogja – mert ő úgy döntött, továbbra is csak az szeretne maradni, aki volt, és kész.
Elmondani nem tudom, milyen mértékben nyűgöz le mindezzel. Hogy milyen mérhetetlenül irigylem a kikezdhetetlen függetlenségét. És persze mindezek mellett lélegzetvisszafojtva néztem az alakítását a Saul fiában, és döbbenetes erejű, szinte József Attila-i sorokat olvastam azokban a versekben, amik hozzáférhetők mondjuk a neten. Röhrig Géza ugyanis költő, író, immár Kossuth-díjas színész, mellesleg pedig New Yorkban, továbbra is egy temetkezési vállalkozásnál dolgozik halottmosóként. Ez a mondat, én legalábbis azt gondolom, leginkább is a vége miatt már önmagában egy film.
Ha pedig Röhrig életét is mellévesszük, egy regény: minimum két vastag kötet. Anyja lemondott róla, édesapja nevelte, aki viszont egy orvosi műhiba miatt meghalt, amikor kisfia még csupán négyéves volt. A fóti gyermekvárosba került, majd tizenkét éves korában, egy maratoni örökbefogadási procedúrát követően nevelőszülőkhöz: új családjának köszönheti zsidó identitását, s igen szoros kapcsolata alakult ki örökbefogadó nagyapjával, aki egyébként nem is volt vallásos zsidó. Ezekkel az előzményekkel persze a saját család alapítása sem volt túl egyszerű feladat: első házassága, melyből két gyermekük született, zátonyra futott – így a válás után, követte családját az Egyesült Államokba, hogy ne csak „telefonos apuka” lehessen, azután nyolc éven át, míg nem rendezte az életét, illegalitásban élt Amerikában.
Ma egy új házasságban, boldogan él – egy szál gitár kíséretével adja elő saját dalait, évtizedek óta verseket ír, magyarul is több kötete jelent meg, mostanában pedig egy regényen is dolgozik, mely saját meghatározása szerint „család nélküli családregény” lesz, a címe Halott tenger, s egy cigányfiúról szól, aki nevelőintézetben nő fel, a magyaroknak cigány, a cigányoknak magyar: elindul, és megkeresi az édesanyját...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.