A FELELŐTLENSÉG KORA - INTERJÚ RAB ÁRPÁD INFORMÁCIÓSTÁRSADALOM-KUTATÓVAL

ÉLET ÉS IRODALOM ONLINE
Szerző: Kardos Ernő
2017.03.18. 

Kommunikációs szakértők szerint az orosz hackerek támadásai és internetet elöntő álhírei nélkül aligha lehetne ma az Egyesült Államok elnöke Donald Trump, de Nagy-Britannia sem lépett volna ki az unióból, ha a népszavazás előtt nem engedi magát megtéveszteni a brit közvélemény. Bár az álhírek terjesztése egyidős a sajtóval, mégis ellentmondásnak tűnik, hogy ma, amikor minden információ egyetlen mozdulattal ellenőrizhető, emberek tömegei fogadják el a legképtelenebb állításokat. Példa erre az a felmérés, amely szerint az amerikai választási kampányban a Trumpra szavazók 47 százaléka, de a Clintonra szavazók 17 százaléka is elhitte azt a képtelen állítást, hogy Hillary Clinton rutinszerűen gyilkol le gyerekeket egy pizzéria pincéjében. A Corvinus Egyetem oktatója szerint az ilyen képtelenségek tömegméretekben való elfogadása a digitális kor szükségszerű velejárója.

– Gondolja, hogy tényleg ennyien elhitték Amerikában ezeket a Hillary Clintonról mint gyerekgyilkosról szóló rémhíreket?

– Inkább csak arra gondolhattak, hogy az eset akár meg is történhetne, de csak azért, mert jelöltjükben Clinton hívei sem bíztak fenntartás nélkül. Ami persze leginkább az orosz titkosszolgálatok ötéves információs hadviselésének egyenes következménye. A másik táborban viszont Trump bizalmat ébresztett, mert ráérzett a vidéki milliók elitellenességére, az internetes kommunikáció pedig felerősítette, fokozta részben a Hillary Clintonnal szembeni bizalmatlanságot, részben a fehér amerikaiak nacionalizmusba vetett hitét. A választás következményivel a szavazók csak akkor szembesültek igazán, amikor Donald Trump meghozta első néhány dilettáns döntését a muszlim menekültek kitiltásáról és üldözéséről, a kivitelezhetetlen mexikói kerítésről, a NATO, valamint az európai szövetségek meggyengítéséről. Ekkor azonnal utcára vonultak, és tüntettek tévedésből megválasztott elnökük ellen.

– Értsem úgy, hogy a választók – okostelefonnal a kezükben – nem tudtak utánanézni Trump választási ígéreteinek?

– Igen, ez történt. A felmérések szerint ma a híreket – épp a túlkínálat miatt – kényelmesen, felületesen, a véleményünknek, irányultságuknak megfelelő forrásból fogyasztjuk.

– Lehet, hogy az információs kor újabb fejlődési szakasza már az elbutulás időszakának a kezdete?

– Én inkább a hírfogyasztó totális kiszolgáltatottságáról, mint elbutulásról beszélnék. Amióta a nyomtatott újságok helyett inkább a világhálóról szerezzük értesüléseinket, a híreket a legtöbb ember szinte el sem olvassa, az információdömping miatt legfeljebb a címekből próbál tájékozódni. Tudatos hírfogyasztásról tehát ma már tömeges méretekben aligha beszélhetünk, ráadásul sokan nem is a profi portálokat vagy a lapok internetes megjelenését tekintik a hírek forrásának, hanem a Facebookot, ahol szubjektív kommentek torzítják el az egész hírfolyamot; barátainknak a legvadabb dolgokat is elhisszük, pusztán érzelmi alapon. És mivel mindent lehet tudni a világról, és mindennek az ellenkezőjét is, akár két-három változatban is, az emberekben visszaszorulóban van a kritikai gondolkodás képessége – ez a digitális társadalom egyik jellemzője. Az átlagfelhasználónak nincs ideje, tudása és akarata a forrásig követni a híreket. A folyamatos ingerek miatt nem maradna idő a megértésre, az információ feldolgozására sem.

Információfelhasználás tehát valójában már nem is létezik, helyette vélemény- és hitfogyasztás van. Ráadásul, ha egyszerre többfelé figyelek, akkor egyikre sem igazán. Viszont továbbra is léteznek a hagyományos média megszokott torzításai, tehát a túlzások, a rémhírek, az összeesküvés-elméletek az interneten is hatnak – sokkal gyorsabban is, mint a nyomtatott sajtó révén. A Brexit után maguk a választók állították, hogy megtévesztették őket, s ebben a manipulációban az internetes kampányok komoly szerepet játszottak. Egyébként az internetet régóta próbálják felhasználni tömegbefolyásolásra, de eddig a technika hiányosságai, a hálózatok fejletlensége, bizonyos elérhetőségi adatok hiánya akadályozták a manipuláció hatékonyságát – még ha nyolc éve arra már lehetőséget nyújtott is Obama elnöknek, hogy a Twitteren támogatásokat gyűjtsön. Csakhogy azóta tovább durvult a kiberháború, a nyilvánosságra került amerikai titkosszolgálati jelentések szerint több száz orosz hacker által működtetett amerikai honlap igyekezett befolyásolni az Egyesült Államok választóinak tömegeit. Ehhez „mindössze” drága technikára, több tízezer ember matematikai módszerekkel összehangolt munkájára volt szükség. Ezt nevezi a katonai szakirodalom „hibrid” háborúnak...

ITT OLVASHATÓ