Szerző: Szelestey Lajos
2017.02.25.
Magyarország kétszeresen is biztosra akar menni, nehogy – úton Nyugat-Európába – illetéktelenek a területére léphessenek, ezért újabb kerítést emel a déli határon. A lépés még jobban kiélezi a feszültséget az unióval, amelyről Orbán Viktor úgy gondolja, hogy túl puha álláspontot foglal el a bevándorlás ügyében. Egyébként már az első határzár is azt eredményezte, hogy a korábbihoz képest csupán egy töredéknyi ember jutott be az országba. Az idén pl. 1142-en próbálkoztak illegálisan Szerbia felől, ám nyilvánvalóan ez is sok volt a hatalom számára. Lázár János azt jósolta, hogy az idén lényegesen megugrik a szám. A szerb oldalon 7 ezren várakoznak, a magyar hatóságok azonban naponta csupán 10 menedékkérőt engednek be. A lap ugyanakkor úgy véli, hogy nem lesz könnyű, ha az újabb határzárhoz és a migránsok fogvatartására szolgáló konténertáborok megépítéséhez a magyar fél külföldről akarna pénzt szerezni. (A becsült költség átszámítva majdnem 131 millió dollár.) Gondot jelent a határvadászok toborzása is. Viszont mindezek alapján Magyarország a bevándorlás ügyében továbbra is rémes alaknak számít az unióban, amely közös bevándorlás-politikát igyekszik kidolgozni. Orbán közben nyilvánvalóan harcol azokkal, akik menedéket keresnek magyar földön.
FAZ
A berlini Humboldt Egyetem egyik professzora szerint terjed az a bénító érzés, hogy ha komolyra fordulnak a dolgok és meg kell őrizni a jogállami és demokratikus normákat, akkor csődöt mondanak az uniós intézmények. Florina Meinel rámutat, hogy az EU tétlenül nézte, amint Magyarországon kiépült a tekintélyelvű rendszer, és nem sokat tett az ellen sem, hogy Lengyelországban a hatalom megzabolázza az igazságszolgáltatást. Igaz, a Tanácsnak nem sok alkalmas eszköz van a kezében ilyen esetekre. A jogállamiság megsértését pl. csak egyhangúan mondhatja ki. Nincs sokkal jobb helyzetben az Európai Bíróság sem. Csak tűszúrásokra képes, lásd a magyar bírák kényszernyugdíjazását. Ezért a kulcsszerep a Bizottságra hárul. A kelet-európai, euroszkeptikus kormányok ugyanakkor úgy állítják be, hogy a testület lépései mögött a neoliberális tagok, a liberális elit és a nyugatról pénzelt civil csoportok összeesküvése rejlik, ráadásul Brüsszel kettős mércével mér. Azt nem teszi szóvá, ha nyugaton szegik meg az értékeket. Hogy az unió Lengyelország kapcsán többet tudott tenni, mint a magyarok esetében, az az Európai Parlament felértékelésének a következménye. Fontos, hogy a Fidesz a konzervatív pártcsalád tagja, a PiS viszont nem.
A kérdés ezek után az, miként tudja Európa meggátolni a jogállami kultúra szétesését. A mostani intézményi szerkezetben a Bizottság nemigen tehet mást, mint hogy kitart a technokrata megközelítés, illetve az óvatos politizálás kettős stratégiája mellett. Hogy ez mennyire lehet sikeres, az más kérdés. Ha megkapja a támogatást Németországtól, akkor van rá remény. Épp ezért Berlinnek nem szabad a legkisebb arroganciát sem tanúsítania...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.