Szerző: Szelestey Lajos
2017.02.20.
A lap úgy látja a müncheni biztonságpolitikai fórum után, hogy Európa hálás lehet Trumpnak, mert egyértelműen kiderült, hogy a földrésznek saját kezébe kell vennie a gyeplőt, ha gondoskodni akar a saját biztonságáról. Hiszen az amerikai kormányzattól nem lehet várni, hogy védelmébe veszi a nyugati világot, illetve hogy annak irányt mutat. Ennélfogva a földrésznek katonailag, de főleg ideológiai értelemben fel kell fegyverkeznie, saját magának kell meghatároznia az érdekeit, felbecsülnie a befolyási lehetőségeit és közös reálpolitikát kialakítania. De ha minden jól megy és az újjáválasztott Merkel, a francia elnökkel az oldalán, akit nem Le Pennek hívnak majd, egyben tudja tartani az EU-t, akkor az unió erősebb lesz, mint valaha. De szüksége is lesz erre az erőre Kínával, Oroszországgal és a mostani amerikai kormányzattal szemben. Münchenben sok tagállam rájött, hogy ez itt a tét. Még a renitens, nacionalista szólamokat hangoztató fővárosokban rádöbbentek, hogy sem Moszkva, sem Washington nem jelent igazi alternatívát. Így azután lehet, hogy odahaza folytatják a kulturkampfot Brüsszel ellen, de ez nem jelenik meg tettekben a közös intézményeken belül. München tanulsága az, hogy az ellentétek és különbözőségek Európája visszatalál a közös ügyekhez.
The Times
Vita robbant ki a brit kormányon belül, mert több tárca is azt szeretné, ha az eddiginél több jutna Kelet-Európának az évi 12 milliárd fontos külföldi segélyprogramból, mivel akkor a magyarok, a lengyelek és a baltiak várhatóan támogatnák, hogy a britek kedvezőbb feltételek mellett válhassanak ki az unióból. A miniszterelnök egyik közvetlen munkatársa bizalmas beszélgetéseken azt bizonygatta, hogy a pénzzel a brit érdekek támogatására kell rávenni ezeket az országokat. Ugyanakkor a Nemzetközi Fejlesztések Minisztériuma jogellenesnek minősítette az elképzelést, mert az OECD szabályai értelmében a térségen belül csakis Ukrajna és Albánia jogosult ilyen támogatásra. Az álláspont feldühítette ugyanakkor Külügyminisztériumot, amely már 700 milliót igényelt a balti köztársaságok biztonságának előmozdítására, de maga a pénzügyminiszter is jónak tartja, hogy nyerjék meg maguknak a kiszemelt államokat. Mások kétségbe vonják, hogy ezeket az alapokat ne lehetne elkölteni Kelet-Európában. Utalnak a dánokra, akik már közölték, hogy az OECD ne szóljon bele az ilyen dolgokba. A britek szerint lehetne például segíteni a befogadott menekülteket a régión belül...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.