SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Szelestey Lajos
2017.02.14.

Orbán és Erdogan egyfolytában kóstolgatták, hol vannak a határok.

Bloomberg

A hírügynökség szerint, ha nagyhatalmiságról van szó, akkor Putyin leckét tud adni Trumpnak abból, hogyan is kell ezt csinálni. Az orosz elnök Európa megosztásán dolgozik és ehhez igénybe veszi a hidegháborús módszereket, persze a digitális korszakhoz igazítva azokat. Az egész földrészt áthatja a félelem az oroszoktól, ezt az amerikai alelnök, védelmi miniszter, illetve a nemzetbiztonsági tanácsadó is megtapasztalhatja a hét végi müncheni biztonságpolitikai fórumon. Trump az első elnök Washingtonban, aki nyíltan leszólta mind az uniót, mind a Nato-t, miközben a Kreml álhírekkel igyekszik megingatni az EU-t, továbbá olyan, szélsőséges pártokat támogat, mint a Le Pen-féle Nemzeti Front. Mert Moszkva évszázadok óta igyekszik bizonyítani, hogy nagyhatalom, amelynek joga van beleszólni a nemzetközi játékszabályok meghatározásába.

A rendszerváltás után minden addiginál nyilvánvalóbbá vált, mekkora szakadék tátong az orosz fél által szorgalmazott világpolitikai státusz, illetve a szuverenitás megosztásán alapuló európai kormányzási forma között. Az európai ügyekért felelős korábbi amerikai külügyminiszter-helyettes úgy látja, Oroszországnak az az érdeke, hogy gyengítse a nyugati egységet, aláássa az USA vezető pozícióját és kiterjessze a saját befolyását. Ahhoz, hogy ezt el tudja érni, Putyinnak meg kell ingatnia a transzatlanti kapcsolatokat. Hogy Trump mit fog lépni ez ügyben, az még nem világos, de Európa várhatóan nem esik szét, hanem megerősíti saját szerepét. Hiszen – ahogy egy orosz elemző kifejtette: ha megszűnik az amerikai védernyő, akkor a földrész magára marad, hogy szembenézzen a rettenetes Putyinnal, a KGB-sített Oroszországgal, amelynek atomfegyverei vannak.

Süddeutsche Zeitung

1. Az ellenfelek azt mondják, hogy a populisták nem tudnak kormányozni, ellenben hatalmas politikai károkat képesek okozni és ezt igazolni látszanak Trump első napjai a Fehér Házban, ám a kérdés egyik legjobb szakértője megjegyzi, hogy ez azért nem ilyen egyszerű. Jan-Werner Müller megjegyzi, hogy a populisták csakis magukat tekintik az igazi nép, vagy másként kifejezve: a csendes többség képviselőinek, minden vetélytárs illegitim. Itt soha nem szakpolitikáról van szó, az ő szemükben a politika jellem kérdése és a hatalmi elit kizárólag korrupt elemekből áll. Aki nem osztja az igazi nép vízióját és ezért nem támogatja a populistákat, az nem is tartozik igazából a nemzethez. Nem is számít. Viszont pl. aki ellenszegül Trump szándékának, az a közakarat végrehajtását akadályozza meg. Vagyis a demokrácia ellenfele. Orbán is így állította be, amikor elrendelte, hogy írják újra az alaptörvényt, amit amúgy senki nem akart.

A populisták egyfelől erős emberek, másfelől viszont azt hirdetik, hogy csupán a népakaratot segítenek valóra váltani. Ilyen értelemben tehát kivonják magukat minden felelősség alól. Aki ellentmond, azt ilyen-olyan módszerekkel szabad eltakarítani az útból, beleértve a közalkalmazottakat. Az állam szolgáit a nép szolgáival kell felváltani. Orbán, Kaczynski és Erdogan megmutatta, miként kell az államapparátust teljes egészében átpolitizálni. A cél az, hogy megrendítsék a még meglévő bizalmat a demokratikus intézmények iránt. Nem véletlen, hogy Trump és csapata mindjárt a legelején nekiesett a hagyományos sajtónak, az egyetemeknek és az igazságszolgáltatásnak. Ha valaki bírálni merészel, amögött a populisták szerint csakis pártpolitikai szándékok húzódhatnak meg. A következő lépés a nem kedvelt média kikapcsolása, Orbán ezt úgy csinálta, hogy baráti oligarcháknak játszotta át azokat.

A magyar politikus, mint ahogy Erdogan is, folyton a nemzet egységéről szónokol, ehhez persze ők szabják meg a feltételeket. A más véleményt helyből árulásnak tekintik. Az egység jelszavát a megosztás tudatos stratégiája vezérli. De a tiltakozás addig nem fenyegeti ezeknek az erőknek az uralmát, amíg a kisebbség részéről nyilvánul meg. Sőt, kapóra is jön, mivel ily módon bizonyítani lehet a tömegeknek, hogy kik nem tartoznak a néphez, illetve kik árulják el. Nagyon fontos, hogy módszeresen lejárassák a civil szervezetek ellenállását. Hiszen az ellenállás nem jöhet a népből, azt csakis kívülről irányíthatják. Orbán most éppen hadjáratot folytat a Transparency International és a Nyílt Társadalom Alapítványok ellen. Ez egyben felerősíti azt a benyomást, hogy a haza védelme a tét. Ugyancsak fontos tényező, hogy Orbán és Erdogan egyfolytában kóstolgatták, hol vannak a határok. Ám amikor megsértették a tilalmi vonalakat, de ez megtorlatlanul maradt, az csak alátámasztotta azt a véleményt, hogy ellenük nem lehet tenni semmit sem. Amerika még nem tart itt, de ne legyenek senkinek sem illúziói: amikor a többség voksol és az ellenerők: a független intézmények és elsősorban a demokrácia védelmére kész polgárok túl gyengék, akkor érvényesítik akaratuk a populisták a hatalomban. És tekintélyelvű alapokon alakítják át országukat.

2. A lap úgy mutatja be a 87 éves Heller Ágnest, mint aki a liberális Európáért és az Orbán Viktor-féle gyűlölet ellen harcol, ám akinek nem mernek nekimenni a jobboldali populisták, jóllehet ő a kormányfő egyik legélesebb bírálója. Az alkalmat az adja, hogy a filozófusnő két nap múlva felolvasást tart legújabb könyvéből az egykori dachaui koncentrációs tábor területén. A cikk megemlíti, hogy a Jobbik kezdeményezésére el akarják távolítani a Szent István parkból Heller tanítómesterének, az európai szellemtörténet egyik legnagyobb személyiségének, Lukács Györgynek a szobrát, miután archívumát már bezárták. Heller nem fél, szombaton ott lesz a Szent István parkban rendezendő tiltakozáson. Úgy gondolja, hogy a támadás nemcsak Lukácsnak, hanem a budapesti zsidó közösségnek is szól. Azt mondja továbbá, hogy Orbán Viktor megmérgezi a lelkeket, mert megtanítja a magyarokat, hogyan kell gyűlölni. De ennél is aggasztóbb, hogy Európa jobbra tolódik és a jobboldali populisták eszközül használják az előítéleteket emberek megvetésére épülő politikájukhoz...

ITT OLVASHATÓ