2017. február 13., hétfő

OLVASÓI LEVÉL: ÍGY GYÓGYULNAK PAPÍRON A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGEK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Forgács Erzsébet/B. István
2017.02.13.


Kedves Szalonna!

Az itt leírt eset egy nem régi és nem is mindennapi orvosi szakvélemény arcátlan, valótlan állapotok dokumentálásának történetéről szól, vagyis arról, hogy a vizsgálaton hogyan javítják papíron a rokkantak állapotát. Történt, hogy az 1994-ben oxigénhiányosan született, majd 2014 tavaszán az önmagát ellátni nem képes gyerekem részére a nyíregyházi „Komplex minősítést végző I. szakértői bizottságtól” – ami egy orvosból és egy asszisztensből állt – rokkantsági ellátásba való felvételhez vizsgálatot kértünk, ahol a gyerek állapotáról mi, a szülők (mint ahogy itt le van írva) mindent részletesen elmondtunk.

Többek közt azt, hogy a gyerek segítség nélkül csupán 2-3 lépést tud megtenni – a testsúlya miatt, amit a kifordított bokái és térdei nem bírnak el, ezért azonnal le kell ülnie, mert elfárad, arról nem beszélve, hogy a térdében a lábszárcsontjai mellé könnyen lecsúszhatnak a combcsontok, illetve a hatalmas súlya miatt csípője is szét csúszhat -, az előző kezelőorvosa tanácsára nem is erőltetjük a járást, még otthon sem, vagyis az, hogy ő bármilyen támasz, vagy segítség nélkül utasításra egy lépést is tegyen, életveszélyes számára! Az agysérülése miatt pedig egyensúlyzavarban is szenved, vagyis ha tudna is járni, a gyalogláshoz az úttest teljes szélességére szüksége lenne.

Kihangsúlyoztuk, hogy sem bottal, sem járókerettel, sem tolószékkel, sem más segédeszközzel egyedül egyáltalán nem tud közlekedni. Megjegyzem, az idegrendszere sérülése nem csak a lábára, de a kezeire is nagyban kihatással van, emiatt önállóan tolószékbe beleülni, vagy abból kiszállni nem tud, nemhogy azzal közlekedni, emiatt a korábbi kezelőorvosa javaslatára már évekkel korábban egy négy kerekű elektromos mopedet kapott, amibe szintén mi szülők rakjuk bele, majd vesszük is ki, amivel az udvaron nagy örömmel ugyan, de csak össze-vissza, maximum körbe-körbe jár.

Azt is elmondtuk, hogy a gyerek 8 éves korában a korábbi önkormányzat és iskolai vezetők megkerestek bennünket, hogy a gyerek állapotától függetlenül, a közösségi, társasági élet érdekében írassuk be az iskolába, ahol figyelemmel lesznek az igényeire. Azt is elmondtuk „a vizsgálaton”, hogy az iskola a szomszéd településen – 12-km re volt -, ahová, a semmilyen tömegközlekedési eszközzel nem szállítható gyereket mi szülők szállítottuk autóval, amelyből a mi segítségünk nélkül sem ki-, sem beszállni nem is tudott volna. Azt is elmondtuk, hogy az étkezés is nehézkes, mert a nyelése nem tökéletes, többször fuldoklik (javasoltam a vizsgálatot végző doktornőnek, hogy adjon neki egy pohár vizet és győződjön meg a nehéz nyeléséről, de csak a falnak beszéltem.)

Kezei gyengék ezért késsel villával sem tud étkezni, sőt a darabos ételt is inkább kézzel csipegeti ki a tányérból, mint kanállal. Beszéd közben többször erősen hunyorog. A vécéhasználathoz is segítségre van szüksége, továbbá naponta többször fürdetni is kell. Sem öltözni, sem vetkőzni nem tud egyedül. Az idegrendszer sérülése miatt „labilis,” kiszámíthatatlan, meggondolatlan, nincs felelősség- és kötelességtudata. Gyerekkora óta gyógyszeres kezelés alatt áll.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.