NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYT SÉRTHET A MAGYAR GIMNAZISTÁK KATONAI KIKÉPZÉSE

444.HU
Szerző: Bede Márton
2017.02.15.

Január közepén jelentette be a Honvédelmi Minisztérium, hogy a kormány a 2017/18-as tanévtől katonai képzést indít két magyar középiskolában. A minisztérium szerint a Szekszárdi Szakképzési Centrum Ady Endre Szakképző Iskolája és Kollégiumában, valamint a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában azért van szükség a képzés beindítására, mert fel kell készíteni a felnövő generációkat a haza védelmére, és „a fiatalság honvédelmi nevelése olyan közös cél, melynek érdekében a tanároknak, a diákoknak és a katonáknak össze kell fogniuk”.

A szeptemberben induló program elég jól illeszkedik az Orbán-kormány inkább csak a szavak, mint a tettek szintjén létező, de azért létező lakossági militarizálódási programjába. Az elmúlt hónapokban volt szó több tízezer tartalékos kiképzéséről, nemzeti lőtérprogramról, a héten Simicskó István honvédelmi miniszter viszont már arról beszélt, hogy a Zrínyi 2026 program keretében 

Közép-Európa vezető hadereje lehet a magyar.

Minden szuverén állam szabadon dönthet az állig felfegyverzés mellett, a 18 év alattiak bevonását fegyveres programokba azonban nemzetközi szerződések szabályozzák. Ezek közül a legfontosabb a Gyermekek jogairól szóló egyezmény, amelyet 1989-ben fogadott el az ENSZ közgyűlése, és így természetesen Magyarország is.

2009-ben Magyarország aláírta azt a Fakultatív Jegyzőkönyvet is, amely az egyezményt kiegészítve szabályozta a gyermekek részvételét a fegyveres konfliktusokban. A jegyzőkönyv tisztán beszél: 18 év alatti gyerek nem sorozható be, 18 év alatti önkéntes pedig nem vethető be fegyveres konfliktusban. A cél a világon a lehető legtöbb helyen megakadályozni, hogy családjuktól elszakított gyerekkatonák gépfegyverekkel szaladgálhassanak, mint az időről-időre különböző koldusszegény országokból érkező képeken...

ITT OLVASHATÓ