NEM PEDIG ORBÁN VIKTOR SZÁJBATEKERT KEGYELMÉBŐL SZERETNÉK VERGŐDNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Tamás Róbert
2017.02.11.



Úgy gondoltam, kihasználom ezt a napsütéses szombatot és gyógypedezek egyet a rászorulókkal. Miután távolról sem csak azok olvassák a Szalonnát, akik akár egyetlen gondolatával is egyetértenek, nem tartom feleslegesnek a közös gondolkodást, vagy legalább annak kísérletét. Kivételesen nem hozok kommentet, bár tehetném. De annyira sablon-uncsi, mindenki olvashat ilyet naponta és tucatszámra. A lényege: miért a kormányt szidjuk, hol voltunk eddig, fáj, hogy már nem mi vagyunk hatalmon, az elmúlt kormányok alatt kiraboltuk az országot és úgy általában honnan vesszük a bátorságot, hogy a demokratikusan megválasztott kedves vezetőt kritizálni merjük, fogjuk be azonnal, majd a választáson ikszelhetünk máshová.

Haladjunk hülyeségről hülyeségre. A rendszerváltás óta felnőtt egy generáció. Sőt, lassan felnő a következő generáció is. Olyan generáció, amelynek köze nem volt soha – életkorából fakadóan nem is lehetett – az elvetélt szocializmushoz, sem a folyamatosan épített, ám soha el nem készült kommunizmus csodájához.

Ezzel szemben a Fidesz és külön Orbán Viktor rajongótáborának döntő része életkora alapján bőven kivehette a részét és felépítgethette (számos esetben fel is építette) az egzisztenciáját az átkosban. Szerencsére igen sok korosabb ember teljesen normális maradt és talán még jobban aggasztja őket a jelenlegi kormány ténykedése – hiszen ők már egyszer láthatták, ha gyerek fejjel is, de átélhették, hová vezet mindez -, mint a fiatalokat. Praktikusan a Fidesz mindenre kész híveinek tábora zömében idős, többnyire alacsony iskolai végzettségű, nem éppen kirobbanóan okos emberekből áll. Ezt még a kormány különbejáratú közvéleménykutató cégei sem tagadják.

Ezzel szemben nagyon sok fiatal és középkorú, valamint idősebb ember tartja veszélyesnek, kártékonynak és korruptnak Orbánékat. Például én is. Holott nem voltam sem munkásőr, sem párttitkár, sem KISZ titkár, szemben a jelenlegi kormány legtöbb tagjával. Sőt. A magam részéről sokkal inkább tartanám magamat jobboldalinak, mint baloldalinak. Csakhogy ahhoz fel kellene fogni, hogy a Fidesz nem jobboldali. Semennyire sem. Akkor sem, ha ők ezt állítják és akkor sem, ha megpróbálják kisajátítani maguknak ezt a definíciót. Közük nincs hozzá.

Nem jobboldaliak, mert a piaci verseny esküdt ellenségei, a gazdasági racionalitás távolabb áll tőlük, mint Kósa Lajostól a Nobel-díj. De nem is baloldaliak, mert a szociális érzékenység ismeretlen számukra. Egyszerű bűnszervezetről beszélünk, akik nyugodtan nevezhetnék magukat rablóbandának, az is tökéletesen megállná a helyét és legalább igaz lenne.

Tehát a hol voltatok eddig kérdésre a válasz: itt voltunk, csak még oviba jártunk, vagy suliba, vagy éppen szerelmesek voltunk és pattanásos kamaszok voltunk. Most pedig felnőttünk és mivel ez az ország a mi hazánk is, normálisan akarunk élni benne. Nem pedig Orbán Viktor szájbatekert kegyelméből szeretnénk vergődni.

Vagy itt voltunk, ahogy itt voltunk Kádár alatt is és örültünk, hogy végre változnak a dolgok, hogy szabadabban lehet élni és kapaszkodtunk, hogy el ne zuhanjunk, amikor a rendszerváltás megpörgette az addigi életünket és kapaszkodtunk, hogy fel tudjuk nevelni a gyermekeinket és bíztunk benne, hogy egyszer végre jól választunk és türelmesen reménykedtünk abban, hogy kitermelődik egy olyan politikai elit, amelyik el tudja vezetni ezt az országot. De nem termelődött ki és mostanra lett teli a hócipőnk ezzel az egésszel.

Mi vagyunk azok, akik soha a büdös életben nem voltunk hatalmon, de akiknek a hátán mászott fel az összes majom az uborkafára az elmúlt évtizedekben. És pontosan mostanra lett elegünk ebből. Mi soha nem raboltunk ki senkit, de minket egész életünkben kiraboltak és nem tűrjük tovább, mert már tegnapelőtt is elég volt ebből.

És abból is halálosan elegünk van, hogy kivénhedt volt (és jelenlegi) pártkatonák, tehetségtelen focisták, huszadrangú senkiháziak, örök meg nem értett zsenik, önjelölt népnevelők rúgnak pofán lépten-nyomon, miközben a mi keservesen megkeresett forintjainkból stafírozzák ki a pereputtyukat. Elegünk van abból, hogy hülyének néznek, eltaposnak, megfélemlítenek.

Ha a kormány híveinek ez kell, ahhoz joguk van. Ha nekünk meg nem ez kell, ahhoz nekünk is jogunk van. Ha két választás között van elegünk, akkor akkor van elegünk. A mindenkori kormányt nem a jóisten jelölte ki, hanem mi választottuk. Ha akarjuk, mi le is válthatjuk. Ha akarjuk, kritizálhatjuk. Ha akarjuk, szidhatjuk. Mi éppen úgy fizetjük őket, mint a hívek. Sőt.

Egyszóval be lehetne fejezni ezt a visszamutogatást, kommunistázást, hazaárulózást, jobboldalizást, baloldalizást, mert ebben az országban ezeknek a szavaknak ma már nincs értelmük. Nincs, amikor egy volt hithű kommunista ordítja egy huszonéves arcába, hogy rohadt komcsi. Nincs, amikor egy volt kommunistákból, KISZ-káderekből és munkásőrökből álló, saját múltját megtagadó, önmagával meghasonlott hazug tolvajokból álló bűnbanda lopja szét a jövőnket...

ITT OLVASHATÓ