MIÉRT LENNE ELŐNYÖS ÉS SZÜKSÉGES A KÖZPONTI VAGYONADÓ BEVEZETÉSE?

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: B.F.
2017.02.27.

Botka László, Szeged polgármestere pár napja évértékelő és egyben kampányindító beszédet mondott a Szabad Sajtó Alapítvány rendezvényén. Erős beszéd volt, hangsúlyos baloldali programelemekkel, amelyben Botka nem csupán a hatalmon lévő Fideszt támadta, de elhatárolódott a Gyurcsány-korszaktól is.

Az MSZP miniszterelnök jelöltje többek között arról is beszélt, hogy „Azoknak a nagyvállalatoknak és oligarcháknak, akik az elmúlt 27 évben a mi rovásunkra halmozták fel vagyonukat, tágra kell nyitniuk a pénztárcájukat, és a társadalmi igazságérzetének megfelelően kell kivenniük részüket a közteherviselésből.” Illetve arról, hogy „A nagy vagyon nagyobb felelősséget, nagyobb hozzájárulást jelent. A százmilliós villák, vagy több tízmilliós autók tulajdonosai számíthatnak a különadóra.” Botka első idézett mondata egy speciális, oligarcha-adóra utal, míg a második idézett egy általános vagyonadó bevezetésének szándékát vetíti előre. Ebben az írásban ez utóbbival, az általános vagyonadóval kívánunk foglalkozni.

Először is tisztázzunk egy félreértést! Ma Magyarországon van vagyonadó. A vagyon meglehetősen összetett fogalom. Magába foglalja az ingatlan (lakóingatlan, kert, szántó, erdő, stb.), valamint az ingó vagyont (gépjármű, műkincs, értékpapírok, stb.). A felsorolást áttekintve a hazai vagyonadó tárgyai a laikus számára is egyértelműek:

• helyi adóként fizetünk építmény- és telekadót (önkormányzati hatáskör mértékének meghatározása);
• ugyancsak helyi adó a gépjármű teljesítményadó, amely esetében a bevétel 40%-a marad az önkormányzatoknál, 60% a központi költségvetést gyarapítja;
• helyi adóként egyéb, vagyoni jellegű adók is megjelentek az utóbbi években – 2015. óta saját jogon és ötlet alapján vethetnek ki adót az önkormányzatok. Népszerű és egyre terjed a földadó: Csopakon, Súron, Füzesgyarmaton, mintegy 50 településen vezették be;
• valamint ehhez a körhöz sorolhatjuk a nem adónemként számon tartott örökösödési illetéket is.

Ami a hazai adórendszerből hiányzik, az a központi vagyonadó. 2009-ben a Bajnai-kormány megkísérelte központi vagyonadó bevezetését (Oszkó Péter jegyezte a törvényjavaslatot pénzügyminiszterként), de miután az Alkotmánybíróság a törvény nagy részét megsemmisítette, Bajnaiék elálltak a bevezetéstől. Bár az AB által kifogásolt részek javíthatóak lettek volna, de már sem elég idő (2010 január vége), sem politikai akarat nem volt az ismétléshez.

Jelenleg sem ingatlan, sem ingó vagyontárgyaink birtoklása okán nem fizetünk adót a központi költségvetésbe. Pedig a hazai adórendszer elbírná a központi vagyonadót, sőt igen fontos szerepe lehetne nem csupán egy igazságosabb közteherviselés kialakításában, de a feketegazdaság elleni fellépést is erősítené, ráadásul bevezetése lehetővé tenné egyéb adók csökkentését...

ITT OLVASHATÓ