MI A BAJ A MINIMÁLBÉR EMELÉSÉVEL, ÉS HOGYAN LEHETETT VOLNA KIKÜSZÖBÖLNI A KOCKÁZATAIT?

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: BF
2017.02.04.

Az idei év kormányzati sikerpropagandájának egyik központi eleme minden bizonnyal az a jelentős minimálbér és garantált bérminimum emelés lesz, amelyről tavaly decemberben állapodtak meg a szociális partnerek bizonyos kormányzati nyomás asszisztencia mellett. Valóban felhőtlen lehet az örömünk? Mindent tudunk a minimálbér emelés valóságos hatásairól? Alább bemutatjuk a béremelés negatív következményeit, és a hozzá kapcsolódó járulékcsökkentés gyengéit, persze anélkül, hogy vitatnánk az intézkedés pozitív hozadékát: a százezreket érintő jövedelem és életszínvonal emelkedést. Csak épp azt gyanítjuk, e cél elérésére lett volna egy jobb eszköz is a kormány kezében...

...Kinek a bére növekszik és mennyivel?

Először is fontos tisztázni, hogy kiknek a bére fog emelkedni és mennyivel? Az emelésre egységesen a 2016-os 111000 forint és a 127650 forintos bérintervallumban keresők számíthatnak biztosan, mégpedig csökkenő mértékben. Aki 2016-ban minimálbéren volt foglalkoztatva, annak a bruttó fizetése 16650 forinttal növekszik (nettó 11072 forinttal), ám aki mondjuk 125 000 forintot keresett bruttó, annak csupán 2650 forinttal kötelező emelni a bruttóját (nettó 1762 forint növekedés), hiszen az ezentúl nem lehet kevesebb 127 650 forintnál.

A hangsúly a kötelező szón van. A minimálbér ugyanis azt jelenti, hogy senki nem kereshet ennél kevesebbet. De az emelkedése nem tolja automatikusan feljebb az összes bérkategóriát. Gondoljunk csak bele: miért emelkedne egy alkalmazott a bruttó bére mondjuk 300 000 forintról 316 650 forintra csak azért, mert a minimálbér ennyivel emelkedett? De akkor hol várható még emelkedés, ha a magasabb bérek esetében nem? Az alsó bérsávban (a régi minimálbér és az új minimálbér között / körül) úgynevezett bértorlódás lép fel az emelés hatására.

Ez azt jelenti, hogy a korábban differenciált bérek (111 000, 120 000, 125 000, stb.) helyett, ha most mindenki 127 650 forintot kap, az hirtelen eltüntetné a korábbi különbségeket (pl. termelékenységbeli bérkülönbségek), azaz összetorlódnának a bérek. Ugyanígy zűrös lenne a helyzet a 127650 közvetlen környezetében: eddig a 130000 forintot kereső jóval többet kapott (munkája alapján) egy minimálbéresnél, most szinte ugyanannyit kapna, miközben a végzett munka, a munkakörök, stb. mit sem változtak.

A torlódás bérfeszültségekhez vezethet: az alacsonyabb bérsávokban lévők szeretnék megtartani a korábbi távolságot a minimálbértől, de ez csak úgy lehetséges, ha az ő bérük is emelkedik valamennyivel. Ebből a feszültségből adódik, hogy béremelés várható az új minimálbér feletti sávokban is, de azt nehéz előre megmondani, hogy mely sávban mekkora emelés lesz, és hol áll meg ez a „tovagyűrűző” hatás...

ITT OLVASHATÓ