Szerző: SOCRATES
2017.02.15.
Emocionális vs. gazdasági kérdés
Magyar vagyok és Sportoló vagyok! Korábban profi, ma már csak amatőr. Szeretem a hazámat és büszke vagyok a sportban elért kimagasló sikereire. Büszke vagyok arra, hogy a népesség arányában a finnek után a második legtöbb érmet nyertük az újkori olimpiai játékokon és a tizedik helyen állunk az elnyert érmek számának rangsorában...
Megértem, hogy sokan (köztük én is) nagy büszkeséggel és boldogsággal szurkolnának idehaza sportolóinkért 2024-ben. Mindezek mellett azonban úgy vélem, hogy az olimpia rendezésének kérdése egy kőkemény pénzügyi döntés, ahol gazdasági szempontokat kell előtérbe helyezni az érzelmekkel szemben. Gazdasági szempontok alapján pedig óva intem hazánkat az olimpia rendezésétől!
Portfóliókezelőként immáron 10 éve komoly felelősséggel szembesülök. Az ügyfeleink ránk bízott pénzét kell befektetni, annak értékét megőrizni, gyarapítani. Kollégáimmal nap mint nap kutatjuk az új befektetési lehetőségeket. Mélyrehatóan elemezzük őket és befektetünk, amennyiben a kockázatokat is mérlegre téve jóval magasabb hozamot érhetünk el, ha igazunk lesz, mint amennyit buknánk, ha tévedünk. Emellett diverzifikálunk, azaz sosem tartunk egy részvényből túl sokat a portfólióban, sosem hagyjuk, hogy egy specifikus negatív esemény, egy tévedés miatt túl sokat veszítsünk.
Nos „portfólió-kezelési” szempontból kijelenthető, hogy hazánk olimpia rendezése egyik kritériumunknak sem felel meg! Egyrészt a befektetés mérete hatalmas a gazdaság egészéhez viszonyítva, másrészt lehetetlen látni a végső költségeket és ezért megalapozotton bízni várt megtérülésében, arról nem is beszélve, hogy a várható bevételeket is nehéz becsülni, harmadrészt pedig sokkal nagyobbat veszíthetünk vele, mint nyerhetünk. Nem utolsósorban pedig ellehetetlenít más magasabb hozamú beruházásokat.
Mennyibe is fog ez nekünk kerülni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.