Szerző: Tarski
2017.02.01.
Az évértékelő beszédeket az Egyesült Államokban találták ki és tették rendszeressé. Ennek során az elnök mondotta el azokat az észrevételeit, amit egy óriáshatalom számára fontosnak tart, ami egyúttal az egész világ számára egyfajta útmutatás is volt, hiszen az Egyesült Államoknak a világpolitikában és politikai rendszerek minden egyéb területén meghatározó szerepe van. Ezért volt újdonság az, hogy itt a mi kis hazánkban, amelyik, ugye, csak kevés vizet zavar a világpolitikában, meghonosították ezt a fajta értékelést. Nem kis mellénnyel ruházták fel önmagukat azok a politikusok, elsőként maga Orbán Viktor, akik évértékelő beszédnek tekintették ezt a politikai eseményt. Valójában minden címkézés nélkül lehetett volna ezeket egy nagygyűlés során elmondani, hiszen annak éppolyan hatása lehetett volna, mint egy évértékelőnek. De ha már Orbán Viktor vette magának azt a bátorságot, hogy évértékelőt tartson, akkor a többi párt politikusa is beállt a sorba és kötelességének tekintette, hogy az év elején elmondja a maga kis politikai mondanivalóját.
Ebben az évben elsőként a Jobbik elnöke Vona Gábor volt az, aki kiállt a választók elé, de már most tudjuk azt, hogy a DK követni fogja őt és ne legyenek kétségeink, hogy a többi valamirevaló párt elnöke is követni fogja őket az évértékelésben. Azt gondolom, hogy az idei évértékelők egyben a következő évben esedékes országgyűlési képviselő választásra való felkészülés jegyében fognak lefolyni. Ez azt jelenti, hogy egyrészt kritikát adnak majd a mai hatalom és az adott párt konkurenciájának számító egyéb ellenzéki pártok politikájára nézve, másrészt politikai programot hirdetnek meg. Ezek az évértékelők egyúttal azt is megmutatják, pontosabban meg akarják mutatni, hogy az éppen évértékelőt tartó párt miért a legalkalmasabb arra nézve, hogy a következő kormányt megalakítsa. Tehát fel kell készülnünk egy olyan politikai dömpingre, amikor is a választó csak kapkodhatja a fejét, hogy mily sok tökéletes párt és politikus létezik kis hazánkban és mindegyik meg tudná váltani a világot, de különösen Magyarországot. Így akinek eddig még nem volt elég a sok demagógia és manipuláció, illetve aki még nem vette számításba azt, hogy hazánkban élnek a legtisztább emberi célokért és a hazáért dolgozó messiások, akkor az figyeljen ezekre a beszédekre.
Valahogy így voltam én Vona Gábor szombati beszédével is, amelyik ugyan illeszkedett a korábbiakban elhangzottakhoz, mégis hozott sok új szempontot. Az már nem hír, hogy a pártelnök szakított a korábbi ultra radikális és már-már a nácizmus, a fasizmus eszméit újrafogalmazó retorikával. Megitta ennek is a levét, hiszen sok régi vágású ultra egyszerűen hátat fordított a Jobbiknak, sőt, tüntetésen követelték azt, hogy térjenek vissza a régi politikai irányvonalhoz. Régen is mondottam és ugyanazt állítom ma is, hogy a Jobbiknak nincs más útja, mint a régi antiszemita, rasszista, idegengyűlölő retorika felhagyása és az ún. néppártosodás. Ma sem az Európai Unióban, sem pedig más helyeken nincs és nem is lehet jövője egy olyan pártnak, mint amilyennek korábban a Jobbik tüntette fel önmagát. Ha ezt a régi ultrák nem látják be, akkor tényleg jobban teszik, ha kilépnek a pártból, mert az így megmaradt Jobbik még mindig szalonképesebb és reményteljesebb egy politikai hatalomszerzésre, mint a korábbi. Márpedig Vona Gábor azt tűzte ki maga elé 2018-ban célul, hogy egyedül nyeri meg a választást...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.