ISMÉTELT FEJLESZTÉSEK - FEJLŐDÉS NÉLKÜL

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. Ritók Nóra
2017.02.19.

Azt hiszem, valami nagyon félrecsúszik az uniós fejlesztések fókuszaiban. Őrületes pénzek kerülnek be újra és újra ugyanannak a problémának a megoldásába, de változást nem látni. Újra felfedezett és újra kidolgozott dolgokat annál inkább. Próbálom keresni, hogy ennek mi értelme van így, de nem találom.

Fejlesztések kezdődnek, melyek csak a kidolgozásig jutnak, és nyom nélkül tűnnek el. Kidolgozott programok, melyek sosem kerültek beépítésre. Mérés nélkül lezárt projektek, melyeket ugyanúgy lebonyolítanak újra, más szereplőkkel, ugyanolyan fókuszokkal, mindegy, hogy az előző sem sok beépülő eredménnyel zárult. Nem látni, hallani, hogy elemezte volna bárki a befektetett pénzek és a társadalmi hasznosulások arányát. Mintha a pénz lehívásának kipipálása fontosabb lenne, mint az, hogy tényleges hatást váltson ki a program. Sok pályázatban meghatározzák a pályázók körét, hátha így célzottabb lenne, de e között az időpont között és a pályázat kiírása között eltelt két-három év alatt már annyit változik pl. a demográfiai mutatók terén, hogy a pályázók listája értelmét veszti. De nincs módosítás, a valós helyzethez igazítás, a lista megmozdíthatatlan szentírásként marad, így, ahova kellene, oda nem mehet pénz, ahol meg nem ez a legégetőbb gond, oda lehívják, hisz a pénz a fontos, elszámolni meg el lehet mindennel.

No és minderre még rátelepül az egyre növekvő mértékű korrupció, vagy az átpolitizálódás, sajnos a kettő már egybeforrt, ami nem feltétlenül a szakértelem alapján határozza meg a nyertesek körét.

De most nézzük csupán a tartalmi kérdéseket. Mondjuk az oktatásban. Újra óriási összegek nyílnak az oktatás megújítására, fejlesztésére. Bár leginkább a rendszerrel, a struktúrával van a gond, ebben nehéz jó és korszerű, még nehezebb esélykiegyenlítő oktatást szervezni, hogy a sokszínűségről ne is beszéljek, de a rendszer átalakítása szóba sem kerülhet, így maradnak a tartalmi fejlesztések. Ezek ugyan, sok ponton világosan látszik, hogy nem illeszthetők a mostani rendszerhez, és időben sem tervezhető megfelelő változás, de ezt nem feszegeti senki.

Újra halljuk a jól ismert szavakat: kulcskompetenciák, digitális kompetenciák, a hátrányos helyzetű gyerekek továbbhaladási esélyeinek növelése, tevékenységközpontú oktatás, a köznevelés hátránykompenzációs szerepének növelése, pedagógiai kultúraváltás elősegítése, együttműködési képességek fejlesztése, tanulásmódszertan, stb.

Uniós finanszírozású programok sorát tudnám idehozni, ahol ugyanezekkel a fogalmakkal dolgoztunk.

Sokan emlékezhetünk még egy nagy-nagy projektre, még az előző színű kormánynál, akkor az Educatio koordinálta ezt, talán két évig, vagy még tovább dolgoztunk az integrációt segítő pedagógiai fejlesztéseken, kb. ugyanezekkel a célokkal, mint amelyeket most hallani, több területen. Én a kooperatív munkacsoportban, ahol a tanárképzés és a tanártovábbképzés számára is kidolgoztunk beépíthető modulokat, sőt, megtörtént több lépcsőben a képzők képzése is. Volt ennek differenciálás, és még sok más, fontos területe is. Aztán az egész úgy tűnt el, ahogy volt. Kézikönyvekkel, tananyag-kidolgozásokkal, szakértőkkel együtt...

ITT OLVASHATÓ