Szerző: Tóta W. Árpád
2017.02.01.
Az a villa a kerti beltengerrel és rajta a helikopter-anyahajóval a feleség nevén van, ő pedig sikeres üzletasszony. Igazából tőle szokott pénzt kérni a kedves férje, amikor új hátizsákot szeretne, mert az ő fizujából nem telik. Vannak továbbá tehetséges és sikeres gyermekek, akik már általános iskolásként megszedték magukat, becsüles és tisztességes munkával. Biztos minden ötösért kaptak egy millát a családi barátoktól. Életszerű, hihető, tökéletes alibik.
Szóval már ami a papírokon van vagy utólag odakerül, az is megmagyarázhatatlan gazdagodást jelez, de nem is igyekeznek nagyon megindokolni. Talán nem is értik már, mit kellene ezen szégyellni. Természetes, hogy belenyalnak a kasszába. Hiszen már évek óta megfogalmazták, hogy a korrupció maga a rendszer. Régen felmerült részükről az igény, hogy ezt ne akarja számon kérni senki.
De amit a vagyonbevallásokon látunk, az csak a felszín. Nem jön ki a matek. Ezermilliárdos közbeszerzéseken vagyunk túl, és mára tényleg magától értetődő, hogy ami itt egyáltalán épül, abból vastagon profitálnia kell a maffiának. Arcai közismertek. A pénz útja másfelé vezet.
Igazán nem szeretnék ujjal mutogatni, meg egyáltalán, aki korrupciót kiált, az forduljon az ügyészséghez, és ők aztán szakrális függetlenségükben lefolytatják a nyomozást. Csak elgondolkodtató, hogy abban a rendszerben, amelyben a hatalom egyértelműen egy kézben fut össze, vajon a pénz merre csörgedezhet. Elképzelhető-e egyáltalán, hogy a hét év alatt kézen-közön eltűnt százmilliárdokon nem Orbán Viktor terpeszti egyre terebélyesebb seggét?
Hát hogyne. Nyilván az az ábra, hogy Garancsi, Vajna, Mészáros meg a többiek szuverén nagytőkésként rendelkeznek a nekik kiutalt százmilliárdos tételekkel, és véletlenül sem adják le a sápot a keresztapának. Épül az autonóm, öntudatos polgárság. Orbán Viktor mindössze nyolcszázezer forint megtakarítással rendelkezik, és azt is a feleségétől kell elkérnie, ha vonatjegyet venne Svájcba.
Igaz, a miniszterelnök egyszer már megtapasztalta, mi lehet abból, ha egy feltőkésített jóbarát berág, és ellene fordul: Simicska Lajos dezertálása máig megoldatlan problémákat okozott. De megvonja a vállát, és belátja, hogy nem lehet minden az övé.
Aha, az a típus pont. A politikában ugyan dühöngő control freak, de anyagilag megelégszik a tisztes jómóddal, amit a miniszterelnöki fizetés megenged. Na jó, egy apró stadionra meg kisvasútra azért kölcsönkér a nemzettől, de a nemzet vidáman adakozik, igazán megérdemli az a drága jó ember. Lovasberényig, ha neki úgy esik jól...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.