- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Molnár Bálint
2017.02.11.
Lehet, hogy nem is kell ezzel az egésszel foglalkozni, csak kivárni és keszülni arra, mikor ezek már mind nem élnek. Addig persze mi is félig beledöglünk. Maximum 20 év. Mondjuk, amúgy sem történik semmi. És akkor sem, ha már például nem lesz mit enni és a kórházakban sem lesz orvos. Előbb esünk az utcán egymásnak, mint a vezetőknek – ez egy ma délőtti beszélgetés-foszlány, amelynek egyik főszereplője alulírott, a másik pedig, e sorok írója, alulírott jóbarátja, aki néhány évnyi kalandvágyból külföldön töltött év után jelenleg aktívan szembesül azzal, mivé lett a haza.
Azért citáltam ide ezt a rezignált gondolatsort, mert bár még van mit enni, még akad orvos a kórházakban és a nemzeti mennyezet sem omlott ránk, azért az egymásnak esés már alakul. Válogatott trolloknak előrerágom a falatot: meg lehet nyugodni, nem fogok orbánozni. Nem nagyon, és mint máskor is, főleg nem öncélúan.
Mindössze szeretném elmesélni hogy ma megvilágosodtam, ama hír olvastán, hogy egy felbőszült polgár lefejelt egy, az olimpia megrendezéséről dönteni hivatott népszavazás kiírásáért aláírást gyűjtő LMP-s önkormányzati képviselőt. Mivel ez azonban nem fejezte ki kellőképpen a minden bizonnyal igaz hazafi kérdéssel kapcsolatos álláspontját, ugyanazzal a lendülettel meg-ha-rap-ta a helyszínre kiérkező rendőrök egyikét.
A megvilágosodásom arra vonatkozik, hogy végre értelmet nyert számomra a foggal-körömmel harcolni szóösszetétel. A lázadás évéről ne is beszéljünk. Úgy látom, az is kitört, nem csak beszélnek róla. Egyelőre egyik megbízhatóan barnanyelvű propagandacsatorna sem erősítette meg, hogy az első körben artikulálatlan hörgéseket produkáló, úgy értem üvöltöző elmeroggyant (feljogosítva érzem magam arra, hogy orvosi szakvélemény hiányában is ilyen típusú diagnózist kiállíthassak az agresszív, bántalmazó emberszerűek vonatkozásában) migráns lett volna, aki azért jött ide, hogy elvegye a munkánkat és a kultúránkat, illetőleg megerőszakolja hajadonjainkat, asszonyainkat.
Az alternatív információk megjelenéséig állapítsuk meg örömködve: olyan volt már, hogy kognitívan disszonált polgártársak felrúgtak aláírásgyűjtő standokat. Olyan is volt már, hogy rendőrök azért igazoltattak aktivistákat, mert szerintük azoknak nem volt engedélyük aláírást gyűjteni. Igaz, hogy nem is kell engedély, de ki nem szarja le. Ha már semmiképpen nem lehet normális országban élni, ez talán még mindig jobb, mint szippantóskocsival, fogalmatlan biztonsági őrökkel, vagy maroknyi rendőrrel szemben állva megpróbálni állampolgári jogokat gyakorolni.
Majd amikor az a sok Európából kiábrándult svéd, holland és német állampolgár idecsődül – ahogyan arról tegnap volt szerencsénk értesülni a félistentől -, remélem az első az lesz, hogy bemutatjuk nekik ezt a hamisítatlan magyar virtust. De a hülyeséget félretéve: anélkül, hogy különösebben orbánoznom kellene, az nem szorul magyarázatra, hogy a háborús pszichózis évek óta tartó sulykolása minden elképzelhető felületen, nem maradhatott következmények nélkül: csapataink harcban állnak, a hadállásokat elfoglaltuk, hadat viselünk és csaták jönnek számolatlanul, amiket meg kell nyernünk. Mindenki azért támad minket, mert sikeresek, különlegesek, és irigylésre méltóak vagyunk. Lófaszt.
Ellenben. A magát polgárinak, fiatalnak és demokratának nevező oldal évtizedes munkát fektetett a fentihez hasonló akcióknak megágyazó fanatizálásba és gyűlöletkeltésbe. A korrupción kívül ez a legfőbb politikájuk. A keresztény árokásó kormányzás lényege az, hogy amit korábban kicsiben toltak ellenzékben, azt most egy egész országgal művelik: megosztani, lebutítani, csatasorba állítani. Folyamatosan, minden nap, lankadatlanul mosni az agyakat. Ennek a dühöngő kreténnek a megnyilvánulása nem egy elszigetelt eset, egy bocsánatos és kivételes érzelmi kirohanás. Ha nincsenek migránsok, akiket közelről is utálni lehet, lefejeljük egymást...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.