Szerző: Tóth Csaba Tibor
2017.02.26.
Az új formáció nem véletlenül kezdte országjáró túráját a Dél-Alföld baloldali bástyájában. Egyrészt itt már volt valamiféle alapszervezetük, másrészt pedig a lefoglalt helyszín, a Grand Café kis moziterme az érdeklődők felére sem volt elég. Az alapvetően (egészen pontosan 58 százalékban) a magyar baloldalra szavazó szegediek mindig örülnek, ha valami újdonság jelenik meg az ellenzéki oldalon. Az eseményen azonban megismerkedhettünk a minden bizonnyal állandó elemmé váló fideszes tiltakozókkal és az őket kísérő baráti- és közmédiával is. A Momentum által kínált programot még most sem lehetett igazán összerakni, amit viszont eddig is sejthettünk, azt a gyűlés visszaigazolta: az új párt főleg a városi középosztályt és az egyetemi ifjúságot érdekelte Szegeden.
“Teljesítményelvű nemzettudatos szolidaritás,” vagy amit akartok
Az egykor iparváros 180 000-es Szegedet ma jórészt a szolgáltatóipar, a kereskedelem és a Szegedi Tudományegyetem látja el munkahelyekkel. Az utóbbi időben néhány multinacionális cég is megjelent, de teljesidős, szerződéses, a régi gyárakhoz hasonló, biztos megélhetést kínáló állásból még mindig kevés van, így a helyi fiatalok növekvő része keres Budapesten és Nyugat-Európában boldogulást. Szeged azonban az országban is kiemelkedő arányú, egységes szocialista szavazóblokkal rendelkezik, a 2003 óta polgármester Botka László politikai háttéralkuk, konfliktuskerülés és jóléti imidzs által táplált népszerűségét egy fideszes próbálkozó sem tudta megtörni.
Az, hogy péntek délután ötkor a belvárosi Grand Café mozitermébe egyszerre több százan akartak bejutni az alakuló Momentum Mozgalom fórumára, azt mutatja, a szegediek általában az átlagnál nagyobb érdeklődéssel fogadnak esetleges ellenzéki alternatívákat is. A legfőbb ok persze az lehetett, hogy a sikeres olimpiai népszavazási kezdeményezés, és a kormánynak ezzel okozott fejfájás nagyon népszerűvé tette a helyiek körében a fiatal próbálkozókat. Az előadások hallgatóságában a fiatal egyetemisták domináltak: néhány középkorú és nyugdíjas érdeklődővel vegyesen a beszélgetésre 40-50, jórészt egyetemista fiatal maradt.
Szegednek már tavaly nyár óta van egy tízfős momentumos magja, az egyik helyi alapító, Mihálik Edvin azt is kifejtette, szerinte miért: “Az elmúlt években ellenzékinek lenni egyfajta szégyenérzettel, kiábrándultsággal párosult.” Ugyanakkor szerinte a cselekvés ideje azzal jött el, hogy “a választópolgárok tömegesen járultak a pultokhoz aláírni.” Ez Mihálik szerint azért történt, mert “az elmúlt évek ellenzéke nem képviselte az érdekeiket, és szövegelésével nem tudta összefogni ezt a közösséget.”
Az őt követő Orosz Anna országos elnökségi tag a Momentum történetéről, és az általuk “felvállalt” értékekről, tehát a 140 fős tagság által meghatározott hívószavakról beszélt. Orosz szerint a kilenc alapítót “közös alapértékek” kötötték össze. A fő összekötő értékek Orosz szerint a szervezetben a “felelősségvállalás, függetlenség, szabadság, de akár a nemzeti öntudat is.” Az alapértékek jelezte liberális irányt később finomítani próbálta, mondván “alapvetően bennünket nem az ideológia köt össze.”
Rögtön ezután megfogalmazott három alapelvet, amely politikájukat jellemzi, az eddig keveset emlegetett “teljesítményelvűség”-et a “szolidaritás” és a “pozitív nemzetkép” egészítené ki...
“Teljesítményelvű nemzettudatos szolidaritás,” vagy amit akartok
Az egykor iparváros 180 000-es Szegedet ma jórészt a szolgáltatóipar, a kereskedelem és a Szegedi Tudományegyetem látja el munkahelyekkel. Az utóbbi időben néhány multinacionális cég is megjelent, de teljesidős, szerződéses, a régi gyárakhoz hasonló, biztos megélhetést kínáló állásból még mindig kevés van, így a helyi fiatalok növekvő része keres Budapesten és Nyugat-Európában boldogulást. Szeged azonban az országban is kiemelkedő arányú, egységes szocialista szavazóblokkal rendelkezik, a 2003 óta polgármester Botka László politikai háttéralkuk, konfliktuskerülés és jóléti imidzs által táplált népszerűségét egy fideszes próbálkozó sem tudta megtörni.
Az, hogy péntek délután ötkor a belvárosi Grand Café mozitermébe egyszerre több százan akartak bejutni az alakuló Momentum Mozgalom fórumára, azt mutatja, a szegediek általában az átlagnál nagyobb érdeklődéssel fogadnak esetleges ellenzéki alternatívákat is. A legfőbb ok persze az lehetett, hogy a sikeres olimpiai népszavazási kezdeményezés, és a kormánynak ezzel okozott fejfájás nagyon népszerűvé tette a helyiek körében a fiatal próbálkozókat. Az előadások hallgatóságában a fiatal egyetemisták domináltak: néhány középkorú és nyugdíjas érdeklődővel vegyesen a beszélgetésre 40-50, jórészt egyetemista fiatal maradt.
Szegednek már tavaly nyár óta van egy tízfős momentumos magja, az egyik helyi alapító, Mihálik Edvin azt is kifejtette, szerinte miért: “Az elmúlt években ellenzékinek lenni egyfajta szégyenérzettel, kiábrándultsággal párosult.” Ugyanakkor szerinte a cselekvés ideje azzal jött el, hogy “a választópolgárok tömegesen járultak a pultokhoz aláírni.” Ez Mihálik szerint azért történt, mert “az elmúlt évek ellenzéke nem képviselte az érdekeiket, és szövegelésével nem tudta összefogni ezt a közösséget.”
Az őt követő Orosz Anna országos elnökségi tag a Momentum történetéről, és az általuk “felvállalt” értékekről, tehát a 140 fős tagság által meghatározott hívószavakról beszélt. Orosz szerint a kilenc alapítót “közös alapértékek” kötötték össze. A fő összekötő értékek Orosz szerint a szervezetben a “felelősségvállalás, függetlenség, szabadság, de akár a nemzeti öntudat is.” Az alapértékek jelezte liberális irányt később finomítani próbálta, mondván “alapvetően bennünket nem az ideológia köt össze.”
Rögtön ezután megfogalmazott három alapelvet, amely politikájukat jellemzi, az eddig keveset emlegetett “teljesítményelvűség”-et a “szolidaritás” és a “pozitív nemzetkép” egészítené ki...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.