FELPÖRGÖTT AZ ÉPÍTŐIPAR, DE ELFOGYTAK AZ ÉPÍTÉSZEK

MANDINER BLOG
Szerző: Bakó Beáta
2017.02.06.

...A Mandiner által megkérdezett fiatal építészek – akik közül néhányan megváltoztatott keresztnévvel szerepelnek a riportban – viszont nagyon is tapasztalják a korrupciót. Ez jelentősen hozzájárult ahhoz is, hogy közülük többen külföldön próbáltak szerencsét, vagy legalábbis megfogadták, hogy az állammal nem üzletelnek.

„Az építészet egy művészet, és kezd elkurvulni” – foglalja össze sommásan a Mandinernek Zoli, aki évek óta visz egy kis saját céget, ami főleg belsőépítészeti munkákkal foglalkozik. Mint mondja, nagyon zavaró, hogy a politika mennyire ráül erre a szakmára, hiszen az állami megrendeléseknél teljesen nyíltan, „még csak nem is susmusba” az a két fő szempont, hogy „kinek vagy az ismerőse és mennyit csorgatsz vissza”. A visszacsorgatásos gyakorlat egyenes következményét jelentik az előre lejátszott pályázatok és kamu-árajánlatok, amikről több építész is beszámolt a Mandinernek: olyanok is, akik kis cégeknél dolgoznak; és olyanok is, akik a hatóság részéről vettek részt az ügyben.

Zoli egyébként nem is üzletel az állammal: egyrészt azért, mert nem érdemes; másrészt azért, mert az állam az adófizetők pénzével játszik. Több olyan sztorit hallott, hogy az állam csak a munkadíj felét fizette ki, ráadásul azt is késve – volt, hogy arra hivatkozva, hogy nem csorgattak eleget vissza. Mint mondja, el sem tudja képzelni, hogy induljon egy közbeszerzésen, mert az állam pénze az adófizetők pénze. „Az nem erre való.”

A korrupció mellett az alkalmazottként dolgozó építészek egyéni viszonyaira is közvetlen negatív hatása van annak a – Magyarországon szintén számos szférára igaz – gyakorlatnak, hogy csak minimálbérre vagy egyáltalán nem jelentik be őket. „Az első munkahelyen például sose jelentenek be: ha nincs tapasztalatod, nem nagyon tudsz ebben alkudozni” – mondja Petra. Hozzá is teszi: ez már változik az építészhiány miatt, most már a kezdőkkel is jobban szóba állnak. Mindenesetre általános gyakorlat a kis tervező cégeknél, hogy szürkén vagy feketén foglalkoztatják az építészeket. Legálisan leginkább a nagy nemzetközi cégek itteni irodáinál lehet dolgozni – vagy külföldön.

„Teljesen mellbevágott, amikor Hollandiában a szakmai gyakorlatom első hónapjának a végén odahoztak nekem egy fizetési papírt, hogy írjam alá. Nem voltam én ehhez hozzászokva” – emlékezik vissza Éva. Ugyanerről számolt be Betti is, aki Londonban próbált szerencsét: mint mondta, ott normális, professzionális körülmények vannak, fel sem merül, hogy nem legálisan dolgozol. Ennek ellenére Betti az első adandó alkalommal hazajött, amint talált itthon munkát, mert maga London nem tetszett neki...

ITT OLVASHATÓ