2017. február 8., szerda

ÉS MI VAN, HA AZ ORSZÁG EZT AKARJA

ÁGOSTON LÁSZLÓ BLOGJA
Szerző: Ágoston László
2017.02.08.


Az egy dolog, ha összejön az olimpiás népszavazás, de utána még érvényesnek is kéne lennie. Nem lehet, hogy a csöndes többség illúzió? Igazából nem létezik?

Nézd meg, mi történik Romániában! A kormány egy, a korrupciót megkönnyítő rendeletet akart elfogadtatni és gyakorlatilag fellázadt a nép. Ennyien mentek utcára és a tiltakozás napok óta nem csillapodik.

Magyarországon senki se várta el, hogy menjenek utcára az emberek. Egy nyomorult aláírást kéne adnia a budapestieknek, ha úgy gondolják, nem ér meg az olimpia egy államcsődöt. Illetve bocsánat. Nem arról van szó, hogy az olimpia ellen gyűjtenek aláírásokat - a népszavazásról, ahol aztán a nép dönthetne arról, hogy akar-e tönkremenni. (Csődközelbe került a legutóbbi rendező Rio is, pedig ott azért nagyobb a teljes gazdaság, aminek ki kellett volna termelnie a költségeket.)

Nálunk ez nem megy. “Kimennek tüntetni az utcára, de majd hazamennek!” - mondta egy egykori magyar kormányfő egy 2006-os beszédében. Ezért már inkább ki se mennek. De van itt egy becsapós rész: mi van, ha nincs is, aki kimenne? Mármint tömegével.

Mindenki tisztában van például a magyar egészségügy állapotával. A Magyar Orvosi Kamara felhívta a kormány figyelmét arra, hogy gyakorlatilag az összeomlás szélén áll az egészségügy többek között az elviselhetetlen orvoshiány miatt. A válasz az volt, hogy a kormány szerint nincs orvoshiány. Ennyi. Lehet továbbmenni. Mit várhatunk ha az, aki tehetne értünk, konkrétan letagadja és lesöpri a válláról a problémát? És milyen választ ad erre Magyarország?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.