Szerző: BendErik
2017.02.17.
Mert régi sebet tép fel.
De felemlegetését nem én kezdtem.
Szóval a mostani népszavazásgyűjtés kapcsán több cikk is felemlegette a határon túliak állampolgárságáról szóló egykori népszavazást.
A jelenlegi olimpiásban e cikkek ellentétes állásponton voltak, de abban egyetértettek, hogy az akkori sikertelenség szégyen és bűn volt. Én is ezt mondom.
Meg azt is mondták, hogy a baloldalnak bűne, hogy ellene agitált. Én is ezt mondom. (Az akkori kormányoldalt értve most "baloldal" alatt, mert amúgy fogalomzavar.)
Csak itt aztán megáll mindig az Emlékezet. És én itt most továbbmondom.
***
Ha egy nagydumás vigéc (A) rádumál valakit (B), hogy szerezzenek sok pénzt egy kis bűnnel, és B belemegy, az B részéről akkor is bűn, ha A részéről is az.
Így értelmetlen az ilyenkor szokásos dilemma, hogy melyikük a bűnös, és mondhatjuk-e azt, hogy A bűnös a rábeszéléssel, vagy azzal felmentenénk B-t -- esetleg bűnét "relativizálnánk", hogy divatos legyek.
Mert egyszerűen mindkettő bűnös. A is és B is. S persze ettől még az is igaz, hogy A dumálta rá B-t. És ha ezt az állítást elfogadjuk, azzal még nem kisebbítettük B bűnét, pusztán elfogadtuk az eseményeket úgy, ahogy történtek.
***
Mostani állításom talán keményen hangzik, de akkoriban nyílt titok volt: az a népszavazás a politikai szereplők számára nem a nemzetegyesítés szép eszméjéről szólt. Hanem egy szavazóbázisról.
Így pőrén. Ennyi.
A külhoni magyarok a magyar pártoldalak közül közismerten és egyértelműen a jobbot támogatták. Amiről persze vastagon a bal tehet, de ez egy másik történet.
A tét az volt, hogy ha állampolgárságot kapnak, az szépet dob a Fidesz szavazóbázisán, akinek ellenzékben falat kenyérként kellett a plusz szavazóbázis. Szándékosan nem írom, hogy az "igazi" tét ez volt, mert persze a tényleg nemzetbem gondolkodók szintjén nem ez volt, hanem az, amiről a színfalak előtt meghirdetve szólt.
De a pártok számára sajnos ez volt az igazi tét. És nem mondom ezzel, hogy Orbán Viktor számára a hivatalos cél nem volt fontos. Valószínűleg fontos volt. Csak a mögöttes cél még fontosabb.
Mert persze meg lehetett volna találni az eredeti célt, a nemzetegyesítést sikerre vivő megoldást: ha úgy vetik fel ezt az egészet -- vagy megegyeznek közben --, hogy az állampolgárság megadása mellé nem jár automatikusan szavazati jog is.
Nem jelentett volna ez "másodrendű" állampolgárságot (akkoriban előjött szóhasználattal), mert elég lett volna valamiképpen a szavazati jogot pl. Magyarországon éléshez kötni, ami így automatikusan jár aztán annak a külhoni magyarnak is, ha aztán ide költözik.
Így maga az állampolgárság ugyanolyan lett volna, mint az anyaországiaké, és teljesült volna a külhoniak vágya, hogy számukra ez egy gesztus, hogy igazából a szívüknek fontos, hogy érezzék, a Haza a keblére öleli őket.
A baloldal persze hozta szokásos formáját-beidegződéseit, és nem mondta ki nyíltan, hogy neki nem a kebelre öleléssel van baja, hanem a szavazati joggal, inkább elkezdett riogatni a betelepülő román milliókkal, és az egészet ahogy van kezdte el fúrni...
El kell ismerni -- s ezt mindig meg is teszem -- Orbán Viktor zseniális taktikus, és ebben messze fölötte állt tök(él)etlen ellenfeleinél, akik útja szinte ki volt jelölve ebben a játszmában. Bele is léptek, és húzták magukra engedelmesen a nemzet ellenségeinek szerepét. Ami persze -- nagykorú gondolkodó polgárként -- ugyanúgy a felelősségük, mert tehettek volna másként is. Csak ahhoz hülyék voltak.
S ha mégsem így tesznek, és győz a szavazás, az így nyert szavazóbázis akkor is a jobbot támogatja. Csodás terv volt, ha pusztán műalkotásként nézem, még tetszik is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.