AKIKET NEM KÉPVISEL SENKI

KAPITALIZMUS BLOG
Szerző: Ansinn
2017.02.24.

A kormány „lakossági tájékoztatást” szolgáló Magyarország erősödik-kampányának egyik legidétlenebb darabjában egy erősen középkorú férfi hirdeti: Nő a szakmunkás minimálbér. Jobban megbecsülik a munkánkat. A reklám kiötlőinek és jóváhagyóinak nyilvánvalóan fogalmuk sincs a kétkezi munka világáról, de talán az alkalmazotti lét egyéb formáit sem ismerő kreatívok és járadékosok produktuma a hirdetés.

A minimálbér ugyanis nem az az összeg, amit a munkaadó fizet a dolgozójának, és nem az az összeg, amiből ez utóbbi megél és eltartja a családját. A minimálbér egy adótechnikai fogalom, az az összeg, ami után adót, járulékot fizetnek. Megkerülésének – lefelé és fölfelé is – sokféle útja-módja van, a valós dolgozói jövedelem egészen más. Sokszor nem is bér formájában kapják meg a dolgozók. Ismerjük a kényszervállalkozók fogalmát, de az atipikus foglalkoztatás terjedése során sokan már nem kényszerből, hanem önként választják a beosztotti lét helyett a szabadúszás valamilyen formáját.

Ennek el nem ismerése oda vezet, hogy van egy jókora társadalmi csoport, amelyiknek semmiféle politikai és érdekképviselete nincsen: az üzleti szféra dolgozóié. Ez nem a Nyomor széle blog világa, nem a csirkefarháton élő nyugdíjasoké, nem az éhező kisgyermekeké. Itt dolgozó emberek tömegeiről van szó, akik maguk és akik után a munkáltatók adót és járulékot is fizetnek (annyit, amennyit muszáj, de fizetik). Ezek az emberek működtetik az ipart, a mezőgazdaságot és a piaci szolgáltatásokat. Az ő munkájuk termeli meg a teljes magyar nemzeti jövedelmet, aminek az elosztásáról olyan jókat tudunk vitatkozni.

Ebben a szektorban meglehetősen eredeti tőkefelhalmozás kori viszonyok uralkodnak. A nagy cégeket – különösen a multikat – még csak-csak ellenőrzik időnként, de a magyar vállalkozók munkaügyi vizsgálatot leginkább büntetésként kapnak: ha helyi politikai érdekeket sértenek, vagy ha súlyos baleset történik, amit már nem lehet eltussolni. A szürke hétköznapok azonban 10-12 órás munkaidőkről szólnak, akár heti 6-7 napon át, ha megrendelés van.

És mivel a kereset egy része feketén zsebbe megy, nincs mód reklamálni, ha az kevesebb, mint a beígért, vagy akár el is marad. De amit megkapnak, az is alig elég a folyó kiadások fedezésére, előre lépni, nagyobb beszerzést végrehajtani csak hitelből lehet, ami után jön a kiadások visszavágása és a folyamatos gyomorgörcs a törlesztőrészletek alakulása miatt. Fáradt és kilátástalan élet ez...

ITT OLVASHATÓ