A JOGÁLLAMISÁG MEGCSÚFOLÁSA A NEMZETKÖZI SZINTEN VERSENYKÉPES CIVILSZERVEZETEK ELLENI TÖRVÉNYALKOTÁS

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: M. Tóth Balázs
2017.02.22. 

A hvg.hu szerint Fidesz legutóbbi frakcióülésén került terítékre az a kérdés, hogy milyen szabályokat vezessenek be a külföldről támogatott civilekkel szemben. A nyilvánosságra került információk a legvilágosabban írják le azt, amit egyébként rég tudunk: a Fidesz törvények álruhájába öltözteti az illiberális politikai akarat kormányzati végrehajtását.

Ősrégi vita az, hogy a törvény vagy jog nemes kategóriájával illethető-e bármilyen szabály, amit a jogalkotó elfogad. Jog lesz-e a zsidótörvény azért, mert törvénynek nevezik és a megfelelő szerv a megfelelő eljárásban elfogadta és kihirdette? Jog volt-e a kommunista rendszerben az államosítás? A válasz egy demokratikus jogállamban egyértelműen nemleges.

Ahhoz, hogy valami szabály legyen, egyrészt fontos a „pedigréje”: az, hogy milyen forrásból származik. A parlament vagy a kormány által alkotott szabály ma lehet jog. De nem minden korrekt pedigréjű szabály lesz jog. Egyszerű példa, hogy alkotmányellenesnek bizonyult szabályt visszamenőleges hatállyal megsemmisít az Alkotmánybíróság. Ilyenkor azt mondja ki a legfőbb bírói testület, hogy a pedigréje alapján jognak látszó szabály a tartalmi hibája miatt soha nem volt kötelező. Vagyis van olyan törvény volt, ami nem kötelezett soha senkit. Így nem is volt soha szabály. Sem a zsidótörvények, sem a kommunista kollektivizálás nem lenne ma jog.

Az ilyen „hibás” szabályoknak rengeteg típusa van. Közismert a visszaható hatályú szabályozás, vagy az alapvető jogokat sértő jogi rendelkezések köre. A visszamenőlegesen kivetett adót nem kell befizetni, illetve az visszajár, és a szólásszabadságot sértő törvények alapján nem lehet büntetést kiszabni.

Az, ahogyan a Fidesz most jognak látszó szöveget próbál alkotni a nemkívánatos civil szervezetekkel szemben, ennek a problémakörnek egy egészen sajátos alesete. A hírek szerint az történik, hogy a Soros Nyílt Társadalom Intézet Alapítványától támogatást kapó szervezeteket célozzák meg a törvényi szigorítás célcsoportjaként, de nevesíteni – annak ellenére, hogy több tucat egyesület, illetve alapítvány tartozhat ide – csak a rezsibiztos által is három nagy szervezetet, a Magyar Helsinki Bizottságot, Társaság a Szabadságjogokért szervezetet és a Transparency Internationalt nevesítették a megbeszéléseken.

De könnyen ebbe a körbe eshet az egyébként magyar állampolgárok által évi több tízmilliós nagyságrendben finanszírozott atlatszo.hu is, amely kis részben szintén kap támogatást a Nyílt Társadalom Alapítványoktól...

ITT OLVASHATÓ