Szerző: Éva28
2017.02.05.
Milyen fokú az érzelmi intelligenciád és miért lényeges kérdés ez? Ha magas, akkor ez mit jelent és mire jó? Kire mondhatjuk és mikor, hogy ráférne egy kis érzelmi intelligencia fejlesztés?
Sokan leírták már mostanában, hogy a céljaink elérése, az önérvényesítés, a sikeres életpálya kilátások nem elsősorban az intelligencia szintünkön múlnak, hanem sokkal inkább függenek az érzelmi intelligenciánktól (IQ helyett/felett/mellett inkább az EQ-nktól).
Ha valaki nem lenne tisztában ennek a jelentésével, azzal, pontosan mit is értünk EQ alatt, nagyon röviden úgy foglalnám össze, hogy a személyes kompetenciákat (önismeret, önszabályozás, érzelmi tudatosság, belső motiváltság) és a társas, az együttélést meghatározó kompetenciákat együttesen (kommunikáció, konfliktuskezelés, empatikus képességek).
Vannak kimagasló IQ-val rendelkező társaink, akik viszont rettentő alacsony EQ szinten működnek és vannak olyan, viszonylag alacsony IQ-val megáldottak, akiknél ez magas EQ szinttel párosul. Mennyi kimagasló képességű, mégis önbizalom-hiányos embert ismerünk! Hány olyan embertársunk él a környezetünkben, aki hihetetlen értelmi képességekkel rendelkezik valamilyen területen, ugyanakkor felbukhatunk mellettünk az utcán, láthatnak egy zokogó, szomorú gyereket, elgázolt, haláltusáját vívó állatot, ez mégsem vált ki belőlük semmi érzelmi reakciót. Ennek végletes megjelenési formája az Asperger szindróma, ami viszont már inkább genetikai vagy neurológiai tényezőkből ered, nem pedig egyszerűbb, pszichológiai, környezeti tényezőknek köszönhetően alakult ki.
Ismerünk olyanokat, akik nem a magas kognitív képességeikkel, a sziporkázó észjárásukkal emelkednek ki közülünk, viszont rendkívül magas empatikus képességekkel rendelkeznek: mindig kedvesek, figyelmesek, mindenkire van antennájuk, segítenek ahol csak tudnak, hihetetlen módon tudnak bánni a legnehezebb emberekkel is. Az egészségügyben és a szociális szférában például rengeteg ilyen ember dolgozik (vannak, akik szerint jószerivel ők tartják össze a rendszert…).
Ha nem betegség, nem veleszületett tényezők következménye az alacsony EQ, a vele járó szociális válaszkészségek hiánya, a mások iránti érdektelenség, akkor – az a jó hírünk, hogy – ezt lehet fejleszteni!!
Kicsit konkrétabban, nézzünk erre példákat, néhány alapeset (természetesen nem valós nevekkel és történetekkel – mondhatni, minden vélt vagy valós egyezés a véletlen műve!):
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.